Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Haggenmacher Károly

5. ábra

Böckler malma 1662. tájáról. A gabonát henger aprította és rázószita osztályozta

menetként távozik. A szitát itt is burkolat veszi körül. Az (1) mozgatórúd egyik vége a szita alsó részéhez van erősítve, a másik vége a kőmeghajtó szállvas (2) fogaskerekekez támaszkodik. A mozgatórúd utóbb említett végét a (3) kötél tartja.

Közbevetőleg megjegyezzük, hogy az ábrán bemutatotthoz hasonló őrlőköveket a XVI — XVII. században általában víz- vagy szélenergiával hajtották meg. A meghajtókereket az ábra nem mutatja.

Mivel a szita lényegében kötélen függ, nyilvánvalóan könnyen elmozdul. Amint a kőpár szállvasa forogni kezd, a mozgatórúd a szitát is lengeti. A szita alatt összegyűlt lisztet kézzel kikaparták vagy merőedénnyel kiszedték.

Storck és Teague föltételezik [21: 106 —108. p.], hogy Verancsics által ismertetett szitát már korábban, 1500 körül Boiler találta fel.

Böckler munkája 1662-ben jelent meg [1]. E jeles műben érdekes malmoeskát ismertetett a szerző. A kis összetett gép adagolószerkezetből, ,,hengerszékből” és szitából állt. (5. ábra). Mindezt hajtómű egészítette ki. Az őrlendő anyagot az (1) garatba öntötték. A (2) tálcás adagoló helyzetét huzalokkal állították.

471