Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Haggenmacher Károly
(5) rudat erősítették ; e rúdon vezették át az első tartókötelet. A szitát (6) hajtórúd segítségével kézzel mozgatták. A hajtórúd végén, a rúdra merőlegesen — nevezzük így — : Cardán-kereszt volt, amelynek szárai minden negyed fordulatnál a szitarúdba akadtak és azt a forgásirányba lendítették. A szitalapra szórt őrlemény tehát a gravitáció és a mozgás következtében haladt végig pályáján. A hajtórúdra (7) tárcsát rögzítettek. Közvetlenül a tárcsa mellé az etetőszerkezet kötelét hurkolták. A tárcsa belső felületére erősített csapok minden harmad fordulatnál megrántották az etetőszerkezet kötelét. Minden ilyen mozgás a garatocskából szabályozható őrlemény-mennyiséget a szitalapra lökött. Az ilyen adagolási mód elterjedt volt a régi malmászatban ... Figyelemre méltó, hogy a szitával négyféle terméket állítottak elő. Az egyes anyagféleségeket rekeszek választották el egymástól. A korpa átmenetként a szita végére távozott. Az előzőtől lényegesen különböztek a német vízimalmokban dolgozó sziták. Ezek alkotásának időpontját nem ismerjük. Az azonban tény, hogy Agostino Bamelli 1588-ban megjelent munkájában [19] már ismertei te ezt a német malomtípust, benne szitákkal. A gabonát az (1) garatba öntötték (3. ábra). A kövek közé csordogáló gabona mennyiségét a garat alatt elhelyezett (2) tálcával szabályozták. A tálcát, alsó részébe erőfí‘e+t csap segítségével, a forgó kő lengette. Az őrlemény a kövek közül a (3) szitatömlőbe hullott. A tömlő anyagát úgy választották meg. hogv a finom liszt áthulljon. (Ezt a szitát, a magyar molnárok „gatvaszárszitának” nevezték.) A tömlő végén összegyűlt őrleménvt a (4) síklapú szitára engedték. Ez a szita — a nyílásmérettől függően — újabb fajta lisztet, esetleg 1. ábra Egyiptomi őrlés (balról) és szitálás (jobbról), i. e. 2500 évvel 469 2. ábra Hieronymus Cardan szitája a XVI. század közepe táján készült.
