Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Sárközi Zoltán: Kühne Ede

8. ábra

A gyár képe 1900 körül

2. Sor- és szórva-vetőgépek, trágyaszórók, szénagereblyék. A különféle vetőgépekből ez idő tájt már kb 1200 darabot gyártottak évente.

3. Lóvontatású cséplőgépek és járgányok. Évi termelésük 400—500 db volt.

4. Rosták és konkolyozók (még mindig fontos volt a mosoni rosta), szecska- és répavágók, darálók.

5. Takarmánykészítő gépek (a kukoricaszár feldolgozó gép gyártásával igyekeztek a silózást is propagálni) [136].

A ,,Hungária Drill” a századforduló idejéig kb 22 000 példányban készült el [137], Az 1890 és 1900 közti évtized a sorvetőgépek gyártásában is újabb típusokat produkált. A merítőkorongos ,,Hungária Drill” mellett megjelent a tolókerekes rendszerű ,,Mosoni Drill” sorvetőgép, majd a „Jubileumi Drill”, végül pedig a ,,Balance Drill.” Ezeken kívül gyártottak még négysoros répavető gépeket [138].

A „Hungária Drill” maga is fokozatosan korszerűbbé vált, amennyiben vetőszekrénye egy forgatóval könnyen állítható lett, miáltal dombos vidéken is mindig vízszintes állásban maradt. A merítőkorongos rendszer még változatlanul megfelelt. A vetésmennyiség szabályozása a fogaskerekek kicserélése és a megfelelő merítőkorongok alkalmazása útján történt. Tolóemeltyűs kormányzó szerkezet, magas talajkerekek és acéltekercstölcsérek jellemezték még e gépet. Ezzel szemben a „Mosoni Drill” tolókerekes, illetőleg tológyűrűs rendszerű, kifejezetten hegyi sorvetőgép volt. A vetőmagvakat tetszés szerinti mennyiségben lehetett vele elvetni a vetőgyűrűk és a fogaskerekek kiváltása nélkül. Egyenletes vetését még a vonóállatok m^zcása sem befolyásolta. Emeltyűkaros kormányzószerkezet, szintén magas trd ^kerekek és acéltekercs-446