Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Sárközi Zoltán: Kühne Ede

március 9-én kiállított bizonyítványban a távozó Kühne Edének további életútjához szerencsét kívánt ... [4] Berlinből egyenesen Ogvesszába utazott, ahol szép beosztást Ígértek neki arra az esetre, ha megelőzően a gazdasági gépek készítése és kezelése körül jártasságot szerez. így jött valószínűleg még ugyanez évben Mosonba, hogy az igényelt speciális ismereteket az ott már 1856 óta működő Pabst és Krauss-féle műhelyben elsajátítsa. Ogyesszába azonban a különféle rossz hírek miatt nem ment vissza. Az oroszországi cégnél, mely őt alkalmazni akarta, nagy zavarok álltak be [5], s már-már a hazatérésre gondolt, amikor Krauss Frigyes és művezetője hirtelen megbetegedése miatt amosoni műhely vezetése reá maradt. E hajlamainak teljesen megfelelő munkakörben határozta el magát arra, hogy megmarad a mezőgazdasági gépgyártásnál, bár ekkor még ezt a többi gépgyártási ággal egyenrangúnak nem ismerték el. Ismereteit szerette volna nagyobb gyárakban is gyarapítani, azonban az alkalmat, hogy a mosoni üzletet sajátjának megszerezze, nem akarta elszalasztani. Ezért azután németországi rokonai minden rémítgetése ellenére is itt maradt nálunk, a ,,vad” Magyarországon [6].

A Pabst—Krauss-féle „Mezőgazdasági gépek és szerszámok állandó kiállítása” elnevezésű vállalat 1863. decemberében szűnt meg. Alapítói, Pabst W.

422

1. ábra

A gyár képe 1860-ban