Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Balogh Artúr: Erney Móric
für Dieselmotoren cégtől és a konstrukciót tovább fejlesztette, másrészt az A. G. für Dieselmotoren tervező irodájában több olyan konstrukció született, amelyet nem valósítottak meg. Igen fontos az, hogy egy gyár szerkesztési irodája közel legyen az elgondolások megvalósításának helyéhez, a műhelyekhez, mert csak így biztosítható az, hogy az elkészült szerkezeteket működésük közben figyelemmel lehessen kísérni és a megfigyelések alapján a szükséges módosításokat végre lehessen hajtani. Ahol e feltételek hiányoznak, ott a konstrukció könnyen elszakadhat az élettől. Nincs kizárva, hogy Erney Móricot, aki ízig-vérig mérnök volt, ez sarkallta arra, hogy csaknem kétéves szolgálat után munkahelyét változtassa, annak ellenére, hogy az A. G. annyira meg volt elégedve a működésével, hogy fizetését rövid időn belül többször is felemelte. Emevvel kapcsolatban még a következőt kell megjegyezni : már az a tény, hogy mint kezdő mérnök, felismerte a Diesel-motor nagy jelentőségét, nem közönséges tehetségre vall. Világosan látta a gazdasági hatásfok jelentőségét, és azt, hogy ez éppen a Diesel-motorokkal tekintélyes mértékben növelhető. Külön méltánylandó még az a körülmény is nála, hogy akkor kellett a Dieselmotorral foglalkoznia, amikor még sem egyetemi, sem szakirodalmi téren semmilyen anyag nem állott rendelkezésére, tehát mérnöki felkészültségét egészen új és ismeretlen területen kellett érvényesítenie. Aki ez időben a Diesel-motor területén dolgozott — hiszen ez fennállott még az én időmben is, aki 1909-ben kerültem a Diesel-motorhoz —, még igen sok megoldandó problémával találkozott, amit sok esetben egyszerű eszközökkel nem lehetett megoldani, és az esetleges kedvező eredmények csak hoszabb kísérletezés után jelentkeztek. Ezek a problémák részben az anyaggal, a szerkezettel, de még a megmunkálással is összefüggésben állottak. Kézen fekvő tehát az a feltevés, hogy számos ily probléma Erney előtt is felmerülhetett, aminek megoldása természetesen halaszthatatlan volt. Biztos tudomásom van arról is, hogy a motoron közvetlen, tehát nagynyomású levegő mellőzésével is végeztek befecskendezési kísérleteket, de az indítás miatt nem tudtak a légsűrítőről lemondani, holott a Diesel-motor előre nem látható fejlődése akkor következett be, amikor Prosper l’Orange a sűrítő nélküli motort kezdeményezte, és amikor Büchi a kipufogógázok értékesítésével 42%-os gazdasági hatásfokot ért el. Erney idézett levelében már ismertette, hogy amikor az A. G. für. Dieselmotoren cégtől megvált, számos külföldi gyárban dolgozott és mindenütt a Diesel-motor fejlesztésével foglalkozott. így 1901. szeptember 20-tól 1903. április 3-ig a Leobersdorfer Maschinenfabrik von Ganz und Comp., Leobersdorf bei Wien cégnél a gyár Dieselmotorkonstrukciós osztályát és műhelyét vezette; ő vezette be a Diesel-motor gyártását. Próbáltam a cégnél Erney működésére további adatokat beszerezni, azonban 310
