Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Károlyi Zsigmond és László György: Segner János András
Miután az egyetemen munkatársainak özvegyei számára tett alapítvánnyal gondoskodott arról, hogy „halála után is hasznára legyen embertársainak” 1777. október 5-én halt meg Halléban . . . Két gyermeke volt, egy lány és egy fiú, S. János Vilmos, aki tudományos téren is átvette apja örökét: lefordította apja latin nyelvű matematikakönyvét németre és kiadta ,,A perspektíva alapjai” o. befejezetlen munkáját. [63, 65] * Segner szerteágazó irodalmi munkássága — mely nemzetközi hírnevet szerzett számára — formáját tekintve szinte kizárólag egyetemi jellegű kiadványokra korlátozódott: tankönyvekre, programokra és az ún. ,,disputációk”-ra (vitairatokra). Ezek számához viszonyítva meglehetó'sen jelentéktelen a kor tudományos folyóirataiban, elsőseri: an a berlini és pétervári akadémia, valamint a Göttingeni Kir. Tudományos Társaság kiadványaiban és egyebütt megjelent tanulmányainak száma. (Ezek számát azonban a hazai állomány és bibliográfiai eszközök alapján nem lehet pontosan megállapítani.) Míg azonban tankönyvei lényegében a kor ismeretanyagának összefoglalását jelentették — bár kétségtelenül a legmagasabb szinten és módszertani szemponttól is korszerű és sokáig mintának tekintett formában,— a programokban és az egyéb kisebb egyetemi kiadványokban kétségtelenül saját kutatásainak eredményeiről számolt be. Az említett kisebb egyetemi kiadványok közül a disputáeió és a disszertáció a XVIII. század hazai egyetemi életében is közismert műfaj volt: alkalom a professzor számára, hogy saját eredményeiről beszámoljon, tanulmányait megjelentesse. A protestáns német egyetemek sajátos kiadványfajtája azonban a ,,prog.ram”, amely esetében a professzor a meghirc: tett előadásokról adott tájékoztatót használta fel arra, hogy közreadja saját tudományos munkájának, kutatásainak újabb eredményeit, melyek egyúttal mintegy szemelvényt is jelentet tek a tervezett előadásokból. Mint másoknál, Segner esetében is előfordul, hogy ugyanaz a téma mindkét műfajú kiadványban is felmerül, sőt egyes tanulmányai — mégpedig a legjelentősebbek — egy harmadik formában valamely tudományos folyóiratban is megjelentek. Több változatban ismeretes — egyre bővülő és tökéletesedő — matematikai és fizikai tankönyvei, valamint csillagászati és perspektíva tankönyvei, mellett — egy-két rüpirattól eltekintve — Segner írásai túlnyomórészt ilyen program, kisebb részben pedig disszertáció, ill. disputáeió formájában jelentek meg. Számukat pontosan megállapítani és teljes jegyzéküket összeállítani egyelőre lehetetlen, mert egyetemi kiadványról lévén szó, alig ismeretes belőlük néhány példány, s ami megmaradt, az is csak működésének egykori helyén, a hallei, göttingeni, vagy jénai egyetemi könyvtárakban található. Ez az oka o • 19
