Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Gombás Tibor: Jendrassik György
motorok teljesítménye ennek megfelelően 450, ill. 600 lóerő lett. A vasúti űrszelvénybe való beépíthetőségre való tekintettel a V elrendezés szögét 40°-ra vette. Ez kisebb szélességet igényel, mint az a szög, amelyet az egyenletes gyújtás elosztás megkíván (12 hengeresnél 60°, 16 hengeresnél 45°). A forgattyútengely csapjait valamivel megerősítette a JaR 170/240-es motorokhoz képest, a tengely vége két tárcsásnak képezte ki, a tengelyek hossza egyébként közel akkora maradt, mint a félannyi hengerrel bíró soros motoroké. Az ún. mellékhajtórudas megoldást választotta, ahol a motor egyik hengersorában működő főhajtórúd oldalán egy szem van kiképezve és ebbe van bekötve a másik sorában dolgozó mellékhajtórúd. Az elrendezés következtében a hajtórudak löketei nem egyenlőek, a főhajtórúdé 240 mm, a mellékhajtórúdé 246,5 mm. Ennek arányában változik a lökettérfogat is. A XII Jv 170/240 típusú Ganz —Jendrassik vasúti járműmotor N=450 Le, n=1150/p 9. ábra 12 Műszaki nagyjaink I. 177
