Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Gombás Tibor: Jendrassik György

rúdon át vezette, annak szárára szegecselt cső, később a szár hosszirányú átfúrása útján.

d) A vezérlő kerekeket a lendítő kerék mellé tette, ahol a forgattvútengely csavarólengéseinek amplitúdói kisebbek mint elől s ezért a kerekek járása nvugodtabb.

e) Véglegesen kialakult a regulátor szerkezete, amely a befecskendezőszivattyú szabályozóékjei útján a motor töltését befolyásolta a fordulattól függően.

f) A kenőolajvezeték egyszerűbb lett. Elhagyta a nagyobb motorok csapágyait kenő második szivattyút és a dugattyú hűtését szabályozó külön regulátort.

g) Az eddiginél egyszerűbb, E típusú befecskendezőszivattyút alkalmazta, amely az 1. ábrán látható.

h) A porlasztóban a fúvóka kúpos felfekvést kapott az eddigi lapos helyett, ezáltal jobb lett a tömítése és könnyebb a gyártása. A nyomószelep közvetlenül a fúvóka fölé került, amellyel csökkent az utáncsöpögés lehetősége.

Közben az igények a teljesítménnyel szemben fokozódtak és ennek kielégítésére Jendrassik a furatot megnövelte 150 mm-ről 160 mm-re. így jöttek létre a JmR KiO típusú motorok, melyeknek hengerenkénti teljesítménye 18 lóerőről 20 lóerőre nőtt.

Rövidesen újabb változásokat hajtott végre Jendrassik a motorokon, amelyeket JmC 130, 160 típussal jelölt. A változások röviden az előkamra és porlasztó 2/III. ábra szerinti ferde elhelyezéséből, az alumínium dugattyúk bevezetéséből és a fogaskerekes kenőolajszivattyú alkalmazásából álltak. A változások eredménye a teljesítmény további növekedéséből állt, amely a 130-as motoroknál hengerenként 13,25 lóerőre, a 160-as motoroknál pedig 22 lóerőre emelkedett.

Még két változás történt a négy-, hat- és nyolchengeres 160 mm furatú motoroknál 1940-től kezdve. Egyik a forgattvútengely csapátmérőinek növelése volt, másik a hidraulikus rezgéscsillapító bevetés. Az új motorokat JmD 160 típussal jelölték.

Ugyanis a nyolchengeres motorok kritikus fordulatszámának harmonikusai beleestek a járműmotorok 600-tól 1000-ig terjedő üzemi fordulatszám tartományába, ami miatt a motorok nyugtalanul jártak, sőt tengelytörések is előfordultak. Ez különösen az átkapcsolási fordulatszámnál volt kellemetlen. A kritikus fordulatszámot emiatt a forgattvútengely csapjainak megvastagításával el kellett hangolni. Az alkatrészek — hajtórudak, csapágyak, stb. — egységesítése azután magával vonta a négy- és hathengeres motor csapjainak vastagítását is, míg a kéthengeres motorra nem terjesztette ki a csapok vastagítását.

A súrlódó rezgéscsillapító számára pedig nem lehetett a háború miatt jó minőségű, külföldről származó súrlódóbetéthez jutni, a hidraulikus csillapító üzemanyaga pedig — a kenőolaj — rendelkezésre állt. Az új csillapító annyira

167