Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Gombás Tibor: Jendrassik György
Mind a 130, mind a 150 mm furatú motor felépítése azonos volt, de némely részletben eltért a mai hasonló teljesítményű motoroktól. Öntöttvas, osztott szekrénnyel készültek, a hengerek párosával közös blokkban voltak egyesítve, úgyszintén a hengerfejek is. A forgattyútengelv csak hengerpáronként volt csapágyazva. Az elégési tér kiképzése a 2/1. ábra szerint történt. Két vezértengellyel épültek, az egyik a kipufogó-, a másik az indítás miatt eltolható szívóbütykök számára. A vezérlést hajtó fogaskerekeket, amelyek először öntöttvasból készültek, de sorozatos törésük miatt acél kerekekre cserélték ki, a motor elején helyezte el. A dugattyúk olajhűtését külön regulátorral szabályozta. A motorokat rövid idő alatt eladták belföldön és a szomszédos külföldön, sőt a távolabbi Spanyolországban. A motorok jellemző adatait az I. táblázat tartalmazza. Az első motorok (sőt a legtöbb későbbi is) prototípus nélkül készültek, ill. a fontos helyekre került motorok maguk voltak a prototípusok. Emiatt óvatos konstrukcióknak bizonyultak, sok olyan megoldást is tartalmaztak, amelyek az üzemben rövidesen szükségteleneknek bizonyultak. Ezek rövidesen motorainak átdolgozására késztették Jendrassikot. A JmR, JmC és JmD típusú motorok Az ,,első” motorok átdolgozására 1928-ban már sor került a kéthengeres, 130 mm furatú motorral, amelyen változatlan főadatok mellett lényeges egyszerűsítéseket hajtott végre Jendrassik György. A következő években sór került a többi — egy- és négyhengeres kivitel — átdolgozására is, miközben egy IAmD jelű benzinmotor átalakításával egy nagyobb lökettérfogatú motort is ki kísérletezett és megalkotta a 150-es furatcsaládot két-, négy-, hat- és nyolchengeres változatokkal, melyek fordulata ugyancsak 1000/p maradt. Ugyanekkor sor került egy kisebb furatú, de gyorsabb járású motor tervezésére, amelynek furata 105 mm, fordulata pedig percenként 1250 volt. Ennek gyártását azonban nemsokára beszüntették, mert önköltsége nem felelt meg a teljesítményének. Gyártása azonban tapasztalatokat nyújtott Jendrassiknak a befecskendezőszivattyú viselkedésére az eddiginél nagyobb fordulat mellett. Az új motorok a típusjelölésben az R betűt kapták, amely átdolgozott, rekonstruált voltukra utalt. A JmR 105, 130 és 150 típusú motorok lényegileg a következőkben tértek el az előző motoroktól: a) Az égési teret besüllyesztette a dugattyúba a 2/II. ábra szerint. b) Kettő helyett csak egy vezértengelyt alkalmazott. Ezért a kipufogóbütyök is olyan széles lett, mint a szívó, hogy a tengely indítás alatti eltolásakor is felfeküdjenek rá a szeleprudazat görgői. c) A dugattyúfenék hűtésére az olajat a forgattyútengelv furatából a hajtó-165
