Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Gombás Tibor: Jendrassik György
neki, amely ,, Jendrassik Motor szerkesztési Osztály” néven még Jendrassik György halála után is működött egészen 1958 végéig, a Ganz-Vagongyár—MÁVAGfúzióig. Osztályának tagjai közül kimagaslott a kiváló konstruktőr, Erőssy Lajos oki. gépészmérnök (1879—1952), aki Jendrassik helyettese és bizalmasa lett. A motorok fő terveit ő dolgozta ki, később pedig Jendrassik h. vezérigazgatóvá történt kinevezése után, 1939-től ő vezette az osztály szerkesztési részlegét, majd 1942-től a teljes osztályt, egészen az 1952 tavaszán, rövid betegeskedés után bekövetkezett haláláig. Érdemeinek elismeréseként 1949-ben Kossuthdíjat kapott, a vállalat ugyanekkor pedig h. igazgatóvá nevezte ki. Ugyancsak kitűnt Huszár Béla oki. gépészmérnök (1903 — 1945), aki a 30-as évek elején került Jendrassik osztályára. Már a motorszerkesztés területén is feltűnt' kiváló képességeivel, a későbbi gázturbina munkákban pedig Jendrassik jobb keze és helyettese lett. Sokat ígérő pályájának korai tragikus halála vetett véget. 1945 elején Budapest ostrománál, bár katona soha nem volt, fogságba került s pár hónap múlva Temesváron betegségben elhunyt. Feltűnt még Tretthán János technikus, később üzemmérnök (sz. 1900) a kísérletek végzője, a próbaállomáson Jendrassik „szeme és füle”, akinek kiváló érzékre valló megfigyeléseit Jendrassik feldolgozta. A nagyobb bel- és külföldi szállításoknál az üzembehelyezéseket, vasúti járműveknél az első próbautakat vezette és a kezdeti nehézségeket találékonyságával leküzdötte.* A motorok gyártását Doór Mihály (1883 — 1952) gépészmérnök vezette nagy szakértelemmel, mint a Ganz Vagongyár gépműhelyeinek főnöke. Pályafutása szép bizonysága a szorgalommal párosult tehetség érvényesülésének. 1896-ban tanoncként lépett be Ganz Vagongyárba, 1901-ben felszabadult, ezt követőleg két évig Németországban dolgozott mint géplakatos. Ekkor visszatért a Ganzgyárba, ahol rövidesen tisztviselő, majd amikor a Budapesti Mérnöki Kamara 1930-ban gépészmérnökké iktatta, a gyár főmérnöke, felügyelője és főfelügyelője, végül pedig 1938-ban igazgatója lett (57). Az osztály rövidesen kialakult törzsgárdájának különböző képességű tagjait egybekovácsolta Jendrassik György kimagasló személyének vonzóereje. Általánosan elismert nagy tudása szép emberi tulajdonságokkal párosult, úgyhogy olyan légkört tudott maga körül teremteni, amelyben öröm volt dolgozni és valóban igyekezett is mindenki képességeinek maximumát kifejteni. Jendrassik számtalanszor adta tanú jelét megértésének és humánus gondolkozásának. Azokkal azonban, akik szembehelyezkedtek .vele vagy nem teljesítették kívánságait kellőképp szembeszállt. Elhatározásai mellett a már gyermekkorában is feltűnt nagy akaraterővel kitartott, igazát körömszakadtáig védelmezte. Hamarosan a műhelyben is nagyszerű szerelőgárda verődött össze a gyár géplakatosainak a legjavából, akiknek rátermettségét különösen a külföldi * Tretthán végezte a gázturbinák üzembe helyezését és próbáit is, közöttük ő indította meg a híres 100 lóerős gázturbinát is 1938. október 2-án (53). 150
