Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Gombás Tibor: Jendrassik György

Jendrassik György, a Diesel-motor továbbfejlesztője, a gázturbina-technika úttörője.

Jendrassik György élete

Jendrassik György 1898. május 13-án született Budapesten.* Egy olyan család sarjaként látott napvilágot, amely bár alig másfél évszázaddal születése előtt tűnt elő az ismeretlenség homályából, nemcsak a magyar szellemi élet számára, hanem a világnak is számos kiválóságot, híres orvosokat, tudósokat, nagy alkotókat adott. Éppen ezért a szokásosnál bővebben ismertetjük családja történetét, már csak azért is, hogy bemutassuk, hogy az igazi tehetségek hazánkban mindig tudtak érvényesülni.**

Családja Árva vármegyének északi részéből származik, ahol a lengyel és tót nyelvhatár érintkezik egymással. Nevüket a lengyel Jendrzej = Henrik = Imre névből származtatják, amelynek szótövéhez a kettős tót kicsinyítő képző, az-as és-ik járul. A név legjobb magyar visszaadása ,,Imruska” lenne.

Itt élt a XVIII. század derekán Brezovicán — a jelek szerint egyszerű sorban — Jendrassik András, Györgynek ükapja.

Ennek szintén András nevű fia már Selmecbányán bányamérnökséget tanult és későbbi geológiai munkásságának országszerte több bánya köszönhette feltárását. Élete utolsó szakasza folyamán az erdélyi Kapnikbányán élt, ahol az állami bányák főnöke volt. Három házasságából több gyermeke született, akik közül Miksa az 1848-as szabadságharcban való részvételéért utóbb két évi várfogságot szenvedett, majd mint Igló város országgyűlési képviselője halt meg. Lányai az Ortvay és Szécsi családokba házasodtak be és leszármazottaik között főiskolai és egyetemi tanárokat, továbbá akadémikusokat találunk.

András harmadik feleségétől, Durmer Johannától született Kapnikbányán, 1824-ben Jenő nevű fia, Györgynek nagyapja. Jenő a Pesten szerzett matematika-filozófiai doktorátus, továbbá technikai és jogi tanulmányok után Bécsben orvosi diplomát szerzett, majd pár évi külföldi gyakorlat után 1857-ben Kolozsváron az orvosi és sebészeti főiskolán az elméleti orvostan, 1860-tól pedig a pesti egyetemen az élettan professzora lett és itt működött egészen az

* Jendrassik György szülőháza a VIII. kerület József utca 9. számú ház (mai számozás).

'** A Jendrassik György családjára ás magánéletére vonatkozó adatokat bátyja, dr. Jendrassik Loránd közléséből merítettük (26).

10 Műszaki nagyjaink I.

145