Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Terplán Sándor: Csonka János
készült Csonka János tervei szerint és már akkor tárgyaltak egy még nagyobb sorozat megrendeléséről. Csonka János, aki mindig a folyamatos korszerűsítést tartotta szem előtt, nem pihent meg a kezdeti babérokon é3 az egyébként kifogástalanul működő autókat is jelentősen továbbfejlesztette, mégpedig mind műszaki, mind gazdasági szempontból. Az új tervek alapján a Postának 1908-ban szállított 38 db csomagszállító autójának már 3 m3-es csomagtere volt. Lényeges újításokkal készültek ezeknek a kocsiknak a motorjai is. A teljesítménynövelés érdekében Csonka János felemelte a motorok fordulatszámát. Ehhez azonban már vezérelni kellett nemcsak a kipufogó-, hanem a szívószelepeket is. Az akkor szokásos T-alakú égéstérnek megfelelően a motornak két vezértengelye volt. Két-két motorhenger alkotott egy tömböt. A kulisszás sebességváltó a differenciálművel közös alumíniumházban volt és ezzel tulajdonképpen előfutárja volt a mai korszerű kiviteleknek. A csomagszállító autók fenti nagyobb típusai is mindenben megfeleltek a várakozásnak és Csonka János a Postától egyre újabb rendeléseket kapott. így 1910-ben 31 db, 1911-ben 6 db csomagszállító gépkocsi készült Csonka János tervei szerint. A nagyobb darabszámú gyártásra természetesen sem a régi, sem az új Műegyetem tanműhelye nem lett volna elégséges, ezért Csonka János igyekezett minél több gyárral kooperációt létesíteni. A kényesebb alkatrészeket így is maga készítette. Erről tanúskodik a 13. ábra, mely az új Műegyetem Mechanikai Technológiai Intézetének tanműhelyét, Csonka János birodalmát mutatja. A kooperációban egyik fontos társa volt a Magyar Vagon- és Gépgyár RT. győri telepe. Csonka János nemcsak invenciózus műszaki ember és gazdasági érzékkel megáldott feltaláló volt, hanem igen kiváló és fáradhatatlan szervező is. Csak így volt lehetséges, hogy a durvább gyártási eljárásokkal dolgozó vidéki Győr, meg tudott felelni az autóipar nagyobb igényeinek is. Igaz, hogy Csonka János hetenként felutazott Győrbe, hogy személyesen irányítsa a gyártást. Ez a feladat nem volt könnyű és sokszor kívánt erélyes fellépést a gyári kollektívával szemben*. A magas fokú, fegyelmezett technológiára való nevelésnek igen jó hatása volt, mert a gyár készítményei egyre inkább megfeleltek a szigorú követelményeknek és ezzel tulajdonképpen Csonka János alapozta meg Győrben az autógyártást és ezzel a későbbi Rába autógyárat. A postaautók igen jó arányérzékről tanúskodó tetszetős kivitele, rendkívüli megbízhatósága és viszonylag könnyű kezelhetősége természetesen nemcsak a Posta műszaki gárdájának az elismerését vívta ki, hanem ismert lett szerte az országban. így azután hamarosan más intézmények, sőt magánosok is jelentkeztek és a postaautók, mint furgon rendszerű tehergépkocsik mellett Csonka János korán rátért a személygépkocsi gyártásra is. * Erről tanúskodik egy a Csonka-család birtokában levő levél, melyben a gyár vezetői tisztelettel ugyan, de indignálódva és a rossz gépi felszerelésre hivatkozva kérik Csonka Jánost, hogy a jövőben kíméletesebben járjon el. 124
