Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Terplán Sándor: Csonka János
Bánki Douât és. Csonka János az Egyesült Államokban szabadalmaztatják találmányukat, Lázár L. Pál neve már nem szerepel a feltalálók között. Az amerikai szabadalmi leírás első' oldalát mutatja a 9. ábra. Érdemes megemlíteni, hogy amikor a Bánki— Csonka-motor első kísérleti példánya 52 évi szolgálat után (ekkor már 12. gazdájánál) megkerült, még az eredeti porlasztó és gyújtócső volt rajta. A későbbi megoldásoktól eltérően ez még parafa úszóval készült. A világ ez első, 1891-ből való benzinporlasztója a Bánki életrajz 3. ábráján látható. A Bánki — Cson&a-porlaszton már megvolt a tűszabályozás, a féklevegő bevezetés és a pillangószelep. A Bánki —Csonka-féle porlasztót az 1900. évi párizsi és az 1959. évi brüsszeli világkiállításon is bemutatták. A porlasztó feltalálásának, helyesebben szabadalmaztatásának 60. évfordulója alkalmából a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Károlyi Zsigmond szervezésével nagysikerű emlékkiállítást rendezett. A kiállítás a bőven rendelkezésre álló korabeli dokumentumokkal jól érzékeltette azokat a nehézségeket, amiket a szerkesztők a porlasztó feltalálása előtt szerte a világon bonyolult és veszélyes eszközökkel igyekeztek leküzdeni, hogy a motort könynyen és jól szabályozható keverékkel lássák el. A kezdetben alkalmazott felületi gázosítóknak is sokféle rendszere alakult ki, különböző fűtési megoldásokkal. A hűtővíz, majd a kipufogógázok melegét hasznosító szerkezeteken kívül számos külső fűtésű, nyílt lánggal működő karburátor jelent meg, sokszorosára növelve az amúgyis fennálló tűzveszélyt. Más megoldások forgó szerkezetekkel igyekeztek megoldani a benzin bejuttatását a motorba, pl. forgó keferendszer segítségével. Voltak karburátorok, melyekben sűrített levegő végezte a benzin porlasztását, ezeknek külön kis légsűrítőjük volt. Ilyen előzmények után született meg a Bánki —Csonka-porlasztó, mely a külföldet messze megelőzve oldotta meg a sok évtizedes problémát, eredeti módon, tudományos alapon, egyszerű eszközökkel. A Műszaki Egyetem kiállítása a korabeli dokumentumokkal újból igazolta a magyar feltalálók elsőbbségét. A kiállítás egyúttal szemléltette a Bánki —Cson£a-karburátor egyes továbbfejlesztett típusait is, amint azok a 10. ábrán láthatók. Az alapelv természetesen ezeknél a továbbfejlesztett típusoknál is az eredeti ugyanúgy, mint azon a jelenleg üzemeltetett mintegy 150 millió benzinmotoron, melyek szerte a világon működnek. Automatikus csőgyújtó (1891) A Bánki —Csonka-motor harmadik példányán a feltalálók egy újabb találmányukat is alkalmazták: az automatikus csőgyújtót. Ezt megelőzően ugyanis általában nyílt láng gyújtással dolgoztak a motorok, ez a módszer pedig még a leggondosabb felügyelet esetén is berobban ásókra vezetett. Ezzel szemben az 118
