Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Terplán Sándor: Csonka János
motorok mellett próbálkoznak ugyan már hőerőgépekkel is, de a rossz hatásfokú, kis teljesítményű hőlégmotorok nem adnak kielégítő megoldást. Jellemző a parancsoló szükségesség miatt tett erőfeszítésekre, hogy sokfelé rendkívül nagy költséggel központi kompresszortelepeket létesítenek és az egész várost behálózó csőrendszert fektetnek, hogy a nagy nyomású sűrített levegővel segítsék az energiaellátást. Csonka János figyelmét nem kerüli el, hogy jobb megoldást jelentenek a kisebb üzemekben alkalmazott gázmotorok, melyek világítógázzal működtethetők. Ezek között is a legmegfelelőbb az 1860-ban szabadalmaztatott Lenoir - motor, a világ első iparilag gyártott belsőégésű motorja. Egy kisebb párizsi nyomdában maga is részletesen tanulmányozhatja a motort és üzemi tulajdonságait és tisztán látja a benne rejlő nagy lehetőségeket. A Lenoir-motor megismerése kétségkívül igen nagy jelentőségű eseménye volt külföldi tanulmányútjainak és ez fordította döntően a belsőégésű motor felé az akkor már igen képzett, nagy gyakorlattal rendelkező technikus figyelmét, hogy ezen az úton haladva az elsők közé kerüljön nemcsak hazájában, hanem világviszonylatban is. A külföldi tanulmányút következő állomása London. De nemcsak a főváros érdekli, hanem meglátogatja Anglia többi ipari központjait is. Közben egyre sokasodnak a jegyzetek, vázlatok, terebélyesedik az ismeretanyag. A szívós tanulás éveit követő alkotás időszaka tanúskodik arról, hogy milyen jól tudta hasznosítani a rendkívül széles körű, több mint két évig tartó tanulmányút tapasztalatait, élményeit, a maga rendkívüli ítélőképességével kiértékelt ismereteket. Angliából ismét visszatér Párizsba és nem is sejti, hogy egy véletlenül a tudomására jutott pályázati felhívás rövidesen megszakítja a külföldi tanulmányutat : megtudja, hogy a budapesti Műegyetem tanműhelyének vezetésére pályázatot írtak ki. Sürgősen hazautazik, de kérvényét így is csak az 1876. október 15-i határidő után tudja beadni. A tanulmányút ezzel megszakad ugyan, de nem ér véget, mert szinte minden évben ellátogat külföldre, hogy tanulmányozhassa Bécs, Zürich, Párizs, Lyon, Milánó, Lipcse ipari kiállításait, a rohamosan fejlődő technika újdonságait. II. Az alkotás és oktatás évtizedei A Műegyeten tanműhelyében (1877 — 1924) A Műegyetem rektora által hirdetett pályázat a Pilch Ágoston professzor vezetése alatt álló Gépiparműtani tanszék tanműhelyének művezetői állására vonatkozott. A megtisztelő állásra 32 jelentkező pályázott, köztük hosszú gyakorlattal rendelkező gépészmérnökök is. A Műegyetem Tanácsának rend-104
