Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)
Fordítás
A 3=4. pontokban felsorolt műfajok tekintetében a Tanács ellenkező álláspontot fogadott el kiinduló pontként. Ezeknél a műfajoknál elismeri az elvi és gyakorlati lehetőségét a szerzői mű fennforgásának, azonban a 3-4. pontokban meghatározott műfajoknál a vélelem általában a nyersforditás mellett szól. A mondottak alapján tehát e körben a fordítónak kell bizonyítania azt, hogy fordítása eléri azt a szintet, amelyet a törvény a szerzői mükénti elismeréshez megkiván. Az 5. pontot illetően a Tanács külön állásfoglalás kialakítását nem tartotta szükségesnek. A szerzőség szempontjából ugyanis közömbös, hogy külföldi megrendelőről vagy devizaellenért élőről van-e szó. Amennyiben a szellemi export szabványnak, szabadalomnak a fordításában áll, úgy az előző bekezdésben foglaltak alapján kell a szerzőség kérdését ezek vonatkozásában elbírálni. A 6. pontban foglaltakra vonatkozóan a Tanács érdemi álláspontot nem alakított ki, mert itt tulajdonképp nem fordításokról, hanem annotáció, stb. készítéséről van szó. Tehát itt nem a forditás szerzői műként való elismerése a kérdés, hanem ettől függetlenül az a probléma merül fel, hogy önmagukban az annotáció,stb. szerzői jogi védelemben részesülnek-e, s ebből a szempontból közömbös, hogy azt a szerző rögtön idegen nyelven fogalmazta-e meg. Ez pedig jellegénél fogva merőben különbözik az 1-5. pontokban felvett témáktól. 51