Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Fordítás

szerzői jogi védelemre jogositó szellemi alkotásnak,

a/ Az 1969. évi III. tv az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás fogalmával /I. § /!/ bek./ azonosítható formában kifejtett, uj egyéni gondolat-szövedéket jelöl. Szerzői jog azt illet meg, aki müvet alkotott /4. § /l/ bek./. A mü fogalma a szellemi alkotómunka eredményének egyéni meghatározottságát feltételezi.

b/ Valamely titkosírás kulcsának felfedezése kivételes szellemi teljesitmény lehet ugyan, ez azonban nem uj mü létrehozására irányul, hanem objektiven és egyféleképpen adott összefüggések feltárására. A tudományos munka meghatározotH esete. Amint az anyagi világ törvényszerűségeinek felfedezésén sem nyújt a jogszabály a tudós számára kizárólagos jogot, úgy a titkosírás kulcsának feltárásával kapcsolatos kizárólagosság igénylésének sincs törvényi alapja.

n/ Ennek megfelelően nem tekinthető szerzői jogi értelemben vett műnek a titkosírás szövegének adott kulcs segítségével való, szószerinti megfejtése sem. A 9/1969. /XII.29./MM sz. rendelet 3. § /2/ bekezdése szerint még a valamely műről készített, szószerinti nyersforditás sem részesülhet szerzői jogi védelemben, mivel csupán a szöveg hű áttételét jelenti egy másik nyelvre. Gárdonyi titkosirásos jelei a rejtett szöveget minden nyersfordításnál szabatosabban rögzitik és egyértelmű áttételt tesznek lehetővé betűírásba. Emiatt oldhatta meg a rejtélyt az első felfedezőktől függetlenül később más kutató is.

2. Az előzőeknek megfelelően a megfejtők munkájának végső eredménye Gárdonyi Géza szövege, azt a megfejtés nem módosítja. A titkosírás kucsa azonban éppen úgy, mint maga a titkosírás is, elválasztható a konkrét szövegektől«,

A feltárt jelrendszerrel bármilyen szöveg rögzíthető. Ezért Gárdonyi titkosírása, mint olyan éppúgy nem lehet szerzői jogi védelem tárgya, mint annak megfejtése.- 40 -