Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
IV. fejezet. A metró alagútjainak építése
Az alagútba — a túlnyomás hirtelen megszűntével — bezúdult a folyó vize, mindent elöntött, és mintegy 650 m3 folyóhordalékot rakott le. A katasztrófa sok emberáldozatot követelt és óriási anyagi kár keletkezett. * A túlnyomásos munkatérbe különleges eljárással lehet bejutni. Mivel a légnyomásos térben más a levegő nyomása, mint a szabadban, a „nyitott ajtó” lehetősége kizárt. A bejutás légzsilipeken keresztül oldható meg (35/b ábra). A légzsilip egy acélhengerből áll, amelynek két véglapján tömített vasajtó van. Az ajtók mindig a túlnyomásos tér felé nyílnak, rögzítő (záró) szerkezetük azonban nincs, mert a zárást maga a levegő nyomása hajtja végre. A zsilipen két, csappal ellátott csővezeték van, egyik a normál, a másik a túlnyomásos légtér felé teremt kapcsolatot. A zsilip tartozéka még a feszmérő, óra, mentőláda és üzemi telefon. A túlnyomásos térbe való bezsilipelés a következőképpen megy végbe: (ilyenkor a zsilipben normál légnyomás uralkodik, tehát a túlnyomás felőli ajtó zárva, a normál légtér felőli ajtó nyitva van) a bezsilipelők elfoglalják helyüket a zsilipben, a normál légtér felőli ajtót behajtják, a normál légtérbe vezető levegőcsapot elzárják. Ezután megnyitják a túlnyomásos tér felőli légcsapot, ekkor a zsilip légterének belső nyomása fokozatosan emelkedni kezd. A növekvő légnyomás a normál légtér felőli ajtót „bezárja”, vagyis nagy erővel nekinyomja a tömítőkeretnek. Amikor a zsilip belső nyomása eléri a túlnyomásos légtér nyomását, a nyomásos tér felőli ajtó magától kinyílik (eddig a túlnyomásos tér és a zsilip légtere közötti nyomáskülönbség tartotta zárva) és a bezsilipelés befejeződött. A kizsilipelés hasonló elv alapján, de fordítva megy végbe. A személy- és anyagzsilipek közötti különbség az, hogy az anyagzsilip kezelését nem belülről, hanem kívülről végzik, benne zsilipelés alatt személyek nem tartózkodhatnak. Az anyagzsilip légbevezető csövei nagyobb keresztmetszetűek, hogy a zsilipelés gyorsan végrehajtható legyen. A légcsapok a zsilipen kívül helyezkednek el. A külső és belső zsilipkezelők között telefon- és fényjelzés oldja meg az összeköttetést. Személyzsilipeken — az egészségügyi szempontból igen fontos zsilipelési idő betartásának ellenőrzésére — regisztráló nyomásmérőt (manográf) helyeznek el. A sűrített levegőben való tartózkodás az emberi szervezet működésében változásokat idéz elő, időnként zavarokat is okozhat. A sűrített levegő nemcsak külső nyomásként jelentkezik, hanem a légzés folytán bejut a vérbe és a szövetekbe. Bizonyos időre van szükség, amíg a szervezetben a nyomáskiegyenlítődés lejátszódik, a zsili-92
