Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
IV. fejezet. A metró alagútjainak építése
A mélyvezetésű és a burkolat alatti szakasz lényegesen eltér egymástól. Az építési módszer különbözősége következtében az építmények —- azonos rendeltetés esetén is — eltérő kialakításúak. Amíg a mélyvezetésű szakaszon a vasút alagutakban halad, amelyek minden esetben kör vagy elliptikus keresztmetszetűek, a nyitott munkagödörből épült szakaszokon a szerkezetek négyszögletes keresztmetszettel épültek meg. Ez a körülmény a Népstadion állomást az összes többi állomástól megkülönbözteti (30.. .31. ábra). * A legnehezebb és legveszélyesebb építési feladat város alatt, rossz altalajban alagutat építeni. A nehézség és veszély két oldalról jelentkezik : — az alagút építőire állandó veszélyt jelent a talaj beomlásának lehetősége ; — a talaj beomlása vagy a kitöltetlenül hagyott üregek veszélyt jelentenek a felszínen álló épületekre, süllyedést, épületkárokat idézhetnek elő. Leegyszerűsítve így jellemezhető az alagútépítési munka: „állandó feszült készültség, és éber figyelem, hogy az általunk nyitott üreg ne omoljon a fejünkre, mialatt elkészül a végleges, biztonságos alagútfalazat, mert ha ránk omlik, a házak és lakóik is veszélybe kerülnek.” (32.. .33. ábra.) Mindezek mellett állandó küzdelem a talajvízzel, amely, ha egy pillanatra is elfeledkeznek róla, elönti az épülő alagutat. * A budapesti metró építésekor a talajvíz elleni küzdelem különleges fontosságú volt, mert — állandó kísérője lévén az építésnek — helyes megoldásától függött az építés sikeres végrehajtása. Budapesten a terepszint alatt 4...6 m mélységben már megtalálható a talajvíz, megjelenésének szintje alatt a talaj vízzel telített. Ha tehát a talajvíz szintje alatt üreget nyitunk — pl. alagutat építünk —, ha nem védekeznénk ellene, a talajvíz megtöltené az alagutat. A megnyitott üreg olyan gyorsan telik meg vízzel, amilyen mértékben a talaj átereszti a vizet. Ez attól is függ, milyen mélységben van az üreg a talajvíz szintje alatt — vagyis a víznyomás nagyságától —, másrészt a talaj minőségétől, vízáteresztő-képességétől. A víznyomás nagysága pl. 30 m mélységben erősen vízáteresztő talajban — ha a talajvíz szintje a terepszint alatt 6 m mélységben fekszik — 24 m vízoszlopnyomású, vagyis 2,4 atmoszféra. Jó minőségű, építési szempontból kedvező az olyan talaj, amely nem engedi át a talajvizet, így száraz munkatérben lehet dolgozni. 85
