Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
IV. fejezet. A metró alagútjainak építése
A magassági vonalvezetés — vagyis, hogy milyen mélységben haladjanak az alagutak — nem kis mértékben a geológiai viszonyoktól függ. Az előzetes talajfeltárás során 100...200 méterenként talajkutató fúrásokat mélyítenek le. A fúrások alapján pontos képet lehet kapni a talaj rétegképződéséről, minőségéről, a talajvíz helyzetéről és összetételéről. A talaj fizikai tulajdonságainak ismeretében megkeresik azt a mélységet, ahol az alagútépítés a legkedvezőbb feltételek mellett végezhető. Természetesen a mérlegelésnek még egyéb szempontjai is vannak: a gazdaságosság, a technikai felkészültség, az elérhető építési sebesség, a felszíni épületek veszélyeztetésének elkerülése stb. A mélység megválasztásában döntő jelentősége volt például a Dunának: a folyó alatti biztonságos áthaladás érdekében olyan mélységet kellett választani, amely lehetővé tette a legkevesebb kockázat melletti építést. Mivel az alagutakba helyezett vasúti pálya lejtése csak meghatározott szabályok szerint alakítható ki, előfordult, hogy emiatt más alagútszakaszok nem kerülhettek az optimális mélységbe. Ha valahol általában rossz a talaj, a magassági elhelyezés változtatása legfeljebb azt teszi lehetővé, hogy viszonylag kedvezőbb helyet keressünk az alagutak számára. Ez a „viszonylag kedvező” talaj abszolút értelemben igen rossz is lehet. Budapesten sok esetben a rossz különböző fokozatai közül kellett választani. 2. A metró építményei A kelet-nyugati irányú metró 10,3 km hosszú vonala nagyobb részben mélyvezetésű. Pontosan 7 km a mélyvezetésű szakasz hossza, a Kerepesi úti Gumigyártól a Déli pályaudvarig. A Gumig)rártól keleti irányba húzódó 1,5 km hosszú vonalszakasz — egészen az Albertirsai útig — az útburkolat alatt fekszik. Ez utóbbit a felszínről, nyitott munkagödörből építették meg. A föld alatti szakasz végétől a Fehér úti állomásig 1,8 m hosszban a vonal a felszínen halad (29. ábra). Az 1970-ben üzembe lépő első szakasz hossza a Deák tér és Eörs vezér tér (Fehér út) között 6,5 km. A mélyvezetésű szakasz keleti végén az alagutak mélysége 18 méter a terepszint alatt. Nyugat felé haladva a mélység egyre növekszik, a Duna alatt eléri a 35 m-t, majd a budai oldalon ismét felfelé halad, a Déli pu. alatt 20 m a mélysége. A mélyvezetésű részhez csatlakozó burkolat alatti szakasz ugyancsak 18 m mélységből indul, fokozatosan emelkedve, a Népstadion állomásnál már közvetlenül a terepszint alatt fekszik; sőt az állomás tetőlemeze tulajdonképpen a terepszint fölé emelkedik. 6* 83
