Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
IV. fejezet. A metró alagútjainak építése
megindult, kísérleti céllal egy rövid szakasz épült a Semmelweis Kórház alatt (volt Rókus kórház). Itt vegyi anyagokat préseltek a folyós homokba, amelyek — ha a kísérlet sikerül — összecementálják a homokot, és állékony, szilárd talajjá alakítják át. A kísérlet azonban nem sikerült és a katasztrófát alig sikerült elkerülni. * ... Az Ügetőpálya portása alig tudott elugrani a kapun berobogó teherautó elől. A teherautón a metró cégtáblája volt. Megállt az istállók előtt és izgatott emberek felhalmozott szalma-bálákból rakodni kezdtek. Hol történt. . .? Csak ennyit kérdezett, tudta, ha a metrótól szalmáért jönnek, nagy baj van. Homok-betörés . . . A kísérlet színhelye egy nagy keresztmetszetű kiépített alagút volt, ahonnan tárókat építettek a szűz talajba. Mielőtt a fejtés megindult volna, heteken keresztül vegyi anyagokat préseltek a talajba, átitatták a kiépítendő tárók helyén fekvő folyós homokot. A próbafúrások azt mutatták, hogy a folyós homok megszilárdult, így megkezdték a fejtést. Az első méterek után úgy látszott, a kísérlet sikerül. Az egyébként laza, folyós homokot a vegyszerek megkeményítették és szilárd, állékony talaj keletkezett. .. .Aztán egy napon (1960. május 7.) a fejtésben megjelent egy vékony, ceruzavastagságú vízszivárgás. A vízben eleinte csak alig tapintható mennyiségű homok jelent meg. Később a víz homoktartalma egyre növekedett. Az első homokbeszivárgás délután 2 órakor jelentkezett, délután 1/2 6-kor pedig már elsöprő erővel tört be a folyós homok. A megszilárdított talajban olyan erek is maradtak, amelyeket a vegyszer nem járt át, ezeken keresztül indult meg a homok beszivárgása, majd a réseket tágítva egyre nagyobb erővel ömlött be a táróba. Elzárása a legnagyobb erőfeszítések mellett sem sikerült. A homok a Rókus kórház alól ömlött az alagutakba. Nyilvánvaló volt, hogy ha nem sikerül gyorsan megszüntetni a beömlést, a kórház súlyos veszélybe kerül, össze is dőlhet. A több mint 150 éves, gyengén alapozott és vegyes falú (a falakban vályogtéglasorok is vannak) épület a legkisebb mozgásra leomolhat. így nem volt más lehetőség, mint felhagyni a kísérleti alagutat és gyorsan betömni a tárót. Ez- sem volt azonban egyszerű feladat, sőt az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy egyáltalában sikerül-e? Először a táró közepetáján kíséreltek meg gátat építeni, cementből (zsákokban), szalmából és téglából. Mielőtt azonban a gát elkészült volna, a homok áttörte azt. 48 órás drámai küzdelemmel a táró utolsó méterén sikerült gátat építeni, amely végül is lezárta a homokkal elárasztott területet. 80
