Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
II. fejezet. A budapesti metróhálózat kialakítása
rendőri bejárás és május 3-án a közönség is birtokába vehette a földalatti vasutat. A város és a világ közvéleménye a legnagyobb elismeréssel fogadta a földalattit. A Budapesti Hírlap így tudósított a nagy eseményről: „Ma mutatták be a fővárosi és a sajtó képviselőinek a földalatti elektromos vasutat. Őszinte csodálkozással bámulták a jelenvoltak a nagy művet, mely nemcsak praktikus voltánál fogva érdemel dicséretet, hanem meglepő, mint nagyszerű alkotás is. Az alant átfúrt és fennt összedrótozott fővárosnak közlekedési vonala a föld alatt! Az elektromos Budapest föld alatti csodája ez, hol az ember a 35°-os nyári melegben fázni fog, ahol a kiizzadt fővárosiak szívesen fognak nyaralni. A pálya összesen 3695 m hosszú. Ennek befutására ma délután 10 perc és 40 másodperc kellett anélkül, hogy az egyes állomásokon megállott volna az a három kocsi, mely a vendégeket vitte. Az állomások körülbelül 70 másodpercnyire vannak egymástól. A társaságnak 20 kocsija van, de mihamar lesz töbh is. A kocsik meglepően szép kiállításúak. Mindmegannyi szalon, 12 m hosszú és 2,20 m széles. A közönségnek szánt ülések csak a fal mellett vannak egész körül. Az elipszis alakú egyetlen padsor 28 személynek szolgál ülőhelyül. Benyúló padok nincsenek. Elöl és hátul van a kocsivezető helye külön reteszben, melyből a közönség közé lépni nem lehet. — Az egy irányban haladó kocsik állomástávolságban mintegy másfél percnyire fogják egymást követni. A megengedett menetsebesség óránként 40 kilométerben van megállapítva. A földalatti perronokhoz díszes lépcsőházakon át jutunk, melyek stílszerű kivitelükkel igen tetszetős képet adnak. A földalatti tágas perronok falait majolikatégla borítja. Igen tetszetős képet ad a Deák Ferencz téri állomás. A viteldíj egységesen 20 fillérben van megállapítva és a menetjegyeket a perronokon felállított automaták osztják. Ezekben a készülékekben egy magnetikus erő működik, mely a hamis fémet kiveti magából. A meghívottak az oktogoni állomásnál találkoztak, ahonnan 4 kocsi vitte őket előbb a városligeti végállomáshoz, majd onnan vissza az Andrássy út városligeti torkolatáig.” Az automatákkal azonban valami baj történhetett, mert rövidesen eltűntek a közönség szeme elől. Talán mégsem vetették ki magukból a hamis fémet? Mindenesetre ne ütközzünk meg ezen a csekélységen, hiszen az automatákkal a következő évszázadban is sok hasonló eset történt Budapesten... A föld alatti építményt a titokzatosság és a rémhírek is sokáig övezték. Ügy látszik, ez a hagyomány e régmúlt időből a mába is át-39
