Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

I. fejezet. A városi közlekedés kialakulása, jelenlegi helyzete és jövője

közötti forgalomra, kirándulóhelyekre néhány városban sikerrel alkalmazzák.

A kétsínes magasvasút az Egyesült Államok néhány nagyvárosában a századforduló időszakában elterjedt tömegközlekedési eszközzé vált. Az akkori idők Amerikájának rohanó tempóját és dinamikáját, zajosságát testesítette meg. A földalattihoz viszonyított olcsóbb megvalósítási költsége révén tört utat magának. Európában, ahol a városok szépsége, a történelmi városképek megőrzésének igénye, az emberek nyugalma — vagyis a pénzben közvetlenül ki nem fejezhető, de az emberek számára elengedhetetlenül fontos tényezők — szerephez jutottak a döntésekkor, magasvasutak csak elvétve létesültek. (11., 12. ábra.)

*

Valójában mi a metró? Mi különbözteti meg a többi tömegközlekedési eszköztől?

A legfontosabb kérdések megválaszolása előtt tekintsünk át néhány számadatot:

II. táblázat

Tömegközlekedési eszközök teljesítményadatai

Tömegközlekedési

eszköz

Utasszállítási

kapacitás

egy

irányban

utas/h

Utazási

sebesség*

csúcsórában

km/h

Megjegyzés

Villamos az utca szintjén

15 000

8...12

3 kocsis szerelvény száraz időben

Villamos elkülönített pályán

22...24 000

15...20

3 kocsis szerelvény száraz időben; a vonal teljes hosszán zárt pálya

Városi autóbusz

6... 7000

10...15

száraz időben

Metró

60 000

30... 40

6 kocsis szerelvény; az időjárástól független teljesítmény

* A táblázatban szereplő „utazási” sebesség a megállókban való tartózkodást is magába foglalja. így pl. 30 km/óra utazási sebesség mellett két egymástól 6 km távolságra fekvő állomás között az utazási idő 12 perc, miközben a szerelvény több közbenső állomáson is megáll.

24