Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
I. fejezet. A városi közlekedés kialakulása, jelenlegi helyzete és jövője
Ezen a helyzeten nem javított a harmadik tömegközlekedési eszköz, a trolihusz sem. A trolibusz kísérleti jelleggel 1933-ban jelent meg Budapesten, az óbudai temető és a Bécsi út—Vörösvári út sarok között 3 dl) trolibusz közlekedett. A folytatás azonban csak a felszabadulás után következett. 1949-ben jelennek meg az első szovjet trolibuszok, 1952-ben megindul a hazai gyártás is (Ikarus). Jelenleg a trolibuszhálózat hossza 34 km, amelyen 175 jármű közlekedik. A trolibusz szerepe a budapesti tömegközlekedésben nem alapvető, csupán kiegészítő jellegű. Lényegében autóbuszokkal helyettesíthető és mivel üzeme nem gazdaságos, a jövőben inkább fokozatos kiszorítása, mintsem fejlesztése várható. A villamos, autóbusz és trolibusz az utcán közlekednek, mint útfelszíni tömegközlekedési eszközök, az utcai közlekedés egyéb járműveivel közösen használják az utcát. Sebességüket így nem elsősorban a saját műszaki lehetőségük, hanem az utcai forgalom szabja meg. ,A gépkocsik számának rohamos növekedése alig apasztotta a tömegközlekedési eszközökön utazók számát, de sebességüket alaposan lecsökkentette (6. ábra). .. .20 perce nem jön autóbusz. A megállóban 20 perc alatt legalább 200 ember gyűlik össze. Mialatt várakoznak, „bírálják” a közlekedési vállalat vezetőit és dolgozóit. A bírálat nem éppen építő, bár számos tanács is elhangzik... 20 perc múlva megérkezik egy buszkavarán: 3.. .4.. .5 kocsi egymás után. Az első kocsi zsúfolt, a második tele van, a harmadik, negyedik üres. Mi történt valójában? Tényleg egyszerre indítottak volna 4 autóbuszt? Tegyük fel, hogy a kocsikat szabályszerűen 3 percenként indították. Az útvonalon legyen 12 jelzőlámpa. Az első kocsi a 12 jelzőlámpa közül 9 esetben a teljes tilos jelzés alatt (sárga-piros jelzés) várakozott, 9x1,5 = 13,5 perc veszteség. Ezalatt a 3 perces indítás következtében 4 másik autóbusz utolérte az elsőt. Nem tehet róla senki, a megnövekedett utcai forgalom a hibás. * Az utcai forgalom növekedése a világ számos nagyvárosában arra a felismerésre vezetett, hogy a nagy tömegek elszállítását az utca szintjén megoldani nem lehet. A felismerést először Londonban realizálták: 1863-ban megépítették a világ első földalatti vasútját. Ez az elhatározás olyan időpontban született, amikor még nem léteztek gépkocsik, az utca felszíne azonban már olyan zsúfoltságot ért el — omnibuszok, lóvasút, magán lovaskocsik, lovak, társzekerek és gyalogosok —, hogy a tömegközlekedés — mai szóval — „lehetetlenült”. Az első földalatti vasutat gőzmozdony vontatta, a megnyitás után még 42 éven át (7., 8. ábra). •>* 19
