Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
VII. fejezet. A metró üzeme
A jelző-, biztosítóberendezés automatikusan figyelemmel kíséri a vonalon közlekedő összes vonatot és a Deák téri állomáson beépített központi forgalomirányító asztalon mutatja a vonatok helyzetét. Ez a vezérlőasztal a metró „agya”. Innen — a jelző-, biztosítóberendezések távműködtetése útján — közvetlenül vezérelhetők a vonatok, gyorsítható vagy lassítható a forgalom, szerelvények vezérelhetők a vonalra vagy vonhatók ki a forgalomból. A jelzők útján végrehajtott vonatvezérlést kiegészíti a központi forgalomirányító közvetlen telefonösszeköttetése valamennyi állomással, innen jelzik, ha hirtelen nagyobb utastömeg jelenne meg a vonalon. * Hogyan működik a központi menetirányító, milyen intézkedések fordulhatnak elő? A Népstadionban labdarúgó-mérkőzés van, amely délután 6-kor fejeződik be. Számítás szerint 610-kor érkeznek az utasok a metróhoz. A várható nagy utastömegre tekintettel tartalékszerelvények állnak a Népstadion állomáson, a Járműtelepen és a Deák téren. A meccs azonban rossz és a közönség — feladva a jobb játék reményét — már 1/2 6-kor megindul a kijáratok felé. A Népstadion állomás ügyeletese értesíti a központi menetirányítót, aki viszont riasztja a tartalékszerelvények vezetőit. Az első értesítés után 8... 10 perc múlva beállnak a tartalékszerelvények és a meccs végére beállított szállítókapacitás 1/4 órával előbb a helyén van. * A vonal utasszállítási kapacitását a vonatok nagysága (kocsiszám), a kocsik befogadóképessége és a sebesség mellett a biztosítóberendezés teljesítőképessége határozza meg. A budapesti metró svájci licenc (Integra) alapján készült jelző-, biztosítóberendezése óránként egyirányba 40 vonatot képes átbocsátani, amely másfél perces vonatkövetési időnek felel meg. Rövid ideig és rövidebb szakaszokon 75 s-os vonatkövetés is lehetséges. így adódik, hogy az utas a Fehér úti végállomásról 12 perc alatt jut el a Deák térre, úgy, hogy a csúcsforgalom idején legfeljebb 2 és fél percet kell a vonatra várnia. (A kezdeti időszakban a vonatok csúcsforgalmi időben 2,5 percenként közlekednek.) A komplikált jelző-, biztosítóberendezések láttán felmerülhet az olvasóban, nem lehetett volna-e ezt a feladatot egyszerűbben megoldani? Például ha az alagutakban egy végtelen kötelet állandó mozgásban tartanánk, a kocsik pedig egy kapcsolóberendezéssel ebbe kapaszkodnának, majd az állomásokon elengedik a kötelet, illetve induláskor 180
