Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
VI. fejezet. A föld alatti terek építészeti kialakítása
VI. Fejezet A FÖLD ALATTI TEREK ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁSA A modern nagyváros közlekedése egyre inkább a föld alá szorul. Nemcsak a metró és a gyalogos aluljárók, de idővel a közutak egy része is föld alatti szintre kerül. Megjelennek a föld alatti parkológarázsok. Előbb-utóbb a vasúti fej pályaudvarokat is a föld alá süllyesztik. A nagyforgalmú föld alatti közlekedési létesítmények mágnesként vonzzák a kereskedelmet. Kezdetben néhány újságárus az eső elől lehúzódik az aluljáróba, aztán megjelennek a perecárusok és egyszerre szűknek találjuk az aluljárót. A következő aluljáró építésekor már jogos igényként jelentkezik a kereskedelem, és állandó helyet kér a föld alatt. Bár a föld alatti helyiségek kiépítési költsége több mint kétszerese az épületekben levő üzletekének, a vendéglátóipar mégis behatol a föld alatti terekbe. Ahol sok ember fordul meg, ott sok vendég várható. A leendő vendég szemszögéből pedig egy intim, föld alatti eszpresszó mindig vonzó. így alakul ki a város föld alatti része, ahol az emberek először kényszerűségből fordulnak meg, aztán megszokják és szinte észrevétlenül mindennapi életük egyik színterévé válik. Az építész feladata így fogalmazható meg: a föld alatti tereket elviselhetővé tenni, hogy az emberek ne érezzék magukat pincében és a lehaladás — napjában többször — ne váltson ki kellemetlen érzést. Az építész művészete pedig abban áll, hogy a föld alatti térség kellemes, vonzó legyen, ahol senkinek sem jut eszébe a növekvő nagyváros kényszerítő nyomása, ahol kényszer nélkül is szívesen eltöltenek néhány percet. A modern nagyváros lakója életének egy — nem is kicsi — részét az utcán, illetve az utca szerepét betöltő föld alatti terekben tölti. Hangulatára, közérzetére, kedélyére szinte észrevétlenül hatnak azok az esztétikai benyomások, amelyek lépten-nyomon érik. A város föld alatti része éppúgy a városképhez tartozik, mint például a Vár, a Parlament és mindazok a jellegzetes épületek, amelyeknek összessége a városképet, a város hangulatát kialakítja. Ezért joggal állíthatjuk, hogy létezik „föld alatti városkép” is, sajátos „föld 158
