Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

V. fejezet. Aluljárók mint a metró kijáratai

83. ábra. A Baross téri csomópont (modelli'otó)

A süllyesztett tér és a pályaudvar Thököly úti sarka között fedett aluljárócsarnok épül, innen a Keleti pályaudvarra egy 17 m széles folyosó vezet. Ez a folyosó a pályaudvar új, földalatti csarnokában végződik, így az utasok az aluljáróból közvetlenül a pályaudvar peronjára juthatnak (84. ábra).

A fedett aluljáró-csarnokban üzletek is helyet kapnak. A Rákóczi út torkolatában egy független aluljáró-folyosó épült, ezt már 1968-ban üzembehelyezték. A Baross téri aluljáróban létesül az első „föld alatti” eszpresszó.

A közúti forgalom nagy újdonsága a felüljáróhíd, amely a Mező Imre út és Rottenbiller utca között a Rákóczi utat íveli át, így a két közúti irány elkülönített szintben, egymást nem zavarva keresztezi egymást. Ez a megoldás a közúti forgalom alapvető nehézségét, a szintbeli keresztezést küszöbölte ki, ezzel lehetővé vált a tér forgalmának nagyvonalú kialakítása, a folyamatos, akadálytalan közlekedés.

A metró üzembehelyezése után a BHÉV is kikerül a Baross térről. Mivel a Fehér út—Baross téri szakasza párhuzamosan futna a metróval, e szakasz megszüntetése indokolttá vált. A Fehér útnál új BHÉV végállomás létesül. A BHÉV utasai a metróval utazhatnak tovább,

151