Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

V. fejezet. Aluljárók mint a metró kijáratai

Vili. táblázat

Az EMKE aluljáró költségeinek megoszlása

Aluljáró és pénztárcsarnok vasbeton szerkezetei

19,5%

Közművezetékek áthelyezése

30,0%

Útépítés, villamosvágányok átépítése

25,0%

Épületek árkádosítása

5,5 %

Aluljáró belső építészete

9,5%

Térvilágítás

4,5%

Egyéb költség

6,0%

Összesen

100,0%

A Baross téren 1968-ban kezdték meg az aluljáró építését. Ez az eddigi legnagyobb szabású aluljáró-építkezés Budapesten. Hasonló nagyságrendű csomópont-átalakításra előtte még nem került sor, de a vállalkozás nagysága egyedülálló Európában is.

Az aluljáró helyén állt Baross Gábor szobra. E szobor a Keleti pályaudvar előtt Magyarország egykori közlekedési miniszterének emlékét hirdette. Nevéhez fűződik a vasút nagyarányú fejlesztése és államosítása Magyarországon. Ritkaság, hogy közlekedési miniszternek szobrot állítanak és a sors iróniája, hogy ezt a szobrot a közlekedés érdekében kellett áthelyezni...

A Baross tér forgalmát az 1960-as évek adatai szerint napi félmillió gyalogos, 900 villamosszerelvény és 30 000 gépjármű áthaladása érzékelteti. Az átépítést megelőző időben a közúti közlekedés — a gyakori közlekedési dugók miatt — már majdnem lehetetlenné vált.

Valamennyi budapesti csomópont közül itt volt a legtöbb baleset — 1967 első 9 hónapjában 196—, amelynek többsége gyalogosokkal fordult elő. A csomópontba 5 nagyforgalmú főútvonal torkollik, emellett a Keleti pályaudvar is nagyarányú gyalogos és taxiforgalmat vonz.

A tér keleti oldalán fekvő BHÉV végállomásra naponta 46 000, a Keleti pályaudvarra pedig 110 000 utas érkezik.

A Baross tér rendezése — bár a közúti- és gyalogosforgalom önmagában is indokolja — a metró üzembehelyezése révén vált aktuálissá (83. ábra).

A metró állomásának kijárata a tér közepére torkollik és a terep alatt 1 emelet mélységben végződik. Ez a szint szabja meg a gyalogos aluljáró helyét. Az állomáskijárathoz kapcsolódik az ún. elosztótér, amely tulajdonképpen az aluljárócsarnok funkcióját tölti be.

Érdekessége, hogy nyitott, így süllyesztett térhez hasonló, 2000 m2 alapterületű, nagy tömeg befogadására alkalmas. Ebből a térből nyílnak a különböző irányú aluljáró-folyosók, amelyeken át a tér bármely pontjára el lehet jutni. Ugyancsak aluljáró-folyosókon közelíthetők meg a villamos- és autóbuszmegállók is.

io:

147