Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

V. fejezet. Aluljárók mint a metró kijáratai

74. ábra. A Nemzeti Színház bontása

Az elkészült gyalogos aluljáró csarnokrendszerű. A csarnok alapterülete kétszer akkora, mint az Astoria aluljáróé (75. ábra), belmagassága 2,60 m. Megközelítése 9 irányból, 14 lépcsőn lehetséges, ebből a kilencedik irány a metró mélyenfekvő állomása, amely 3 db mozgólépcsővel közelíthető meg. Felső vasbeton födémé kazettás kialakítású — a kazettákba kerültek a világítótestek —, amelyet 8 db oszlop támaszt alá (76. ábra).

Az aluljáró olyan kiépítésű, hogy később, amikor a közúti forgalom szükségessé teszi, alatta egy másik —közúti — aluljáró építhető, a gyalogos aluljáró átépítése nélkül. Ez úgy válik lehetővé, hogy a gyalogos aluljáró fenéklemeze alatti talajt kémiai talajszilárdítással megkövesítik, így abban megépíthető az alsó alagútszerű folyosó.

Ennek érdekében a gyalogos aluljáró fenéklemezében már az építés alatt elhelyezték azokat a csöveket, amelyeken keresztül később a vegyszereket az alsó talajrétegekbe sajtolják.

Az aluljáróval egyidőben épült meg a metró utascsarnoka, ahol a jegyellenőrzés folyik. Ez az építmény szorosan az aluljáróhoz csatlakozik és két szintből áll. Az aluljáróval egy szintben levő utascsarnok alatt működik a mozgólépcsőket hajtó gépsor. A jegyek ellenőrzése

14S