Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

I. fejezet. A városi közlekedés kialakulása, jelenlegi helyzete és jövője

1. ábra. A Shillibeer-féle omnibusz Londonban

1827-ben nyílt meg Budapesten az első kötöttpályás közlekedési eszköz, a lóvontatta függővasút a Hatvani Kapu (a mai Astoria szálló) és Kőbánya között, teherszállítási céllal. Fél éves működés után azonban a szekeresek konkurenciája győzött és a függő vasút megszűnt.

A fizikai törvények azonban semmiféle konkurenciával nem szoríthatók háttérbe. A vassínen gördülő vaskerék súrlódási ellenállása töredéke annak az ellenállásnak, amelvet a köves úton gördülő kerék kifejt.

1 tonna súly vontatásához vassínen, vaskerék esetén 1... 2 kp

makadámúton gumikerék esetén 20...25 kp

betonúton, gumikerék esetén 10... 12 kp

vonóerő szükséges.

Ugyanazzal a vonóerővel tehát sínen 10.. .20-szor annyi teher vontatható, mint közúton. Amikor a szállítási igények megnövekedtek, természetszerűen utat tört magának a vaspálya.

1832-ben New Yorkban nyílik meg az első — városi tömegközlekedési céllal létesített — lóvasút.

A fejlődés azonban nem egyenes vonalú és nem folytatólagos. A világ első gőzüzemű vasútja Liverpool és Manchester között 1830-ban nyílik meg. 16 év múlva hazánkban is megindul a Pest—Vác közötti gőzvasút, de a városi közlekedés első sínpályára helyezett lóvasútja csak 1866-ban teszi meg első útját a mai Kálvin tér és Üjpest között.

11