Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
IV. fejezet. A metró alagútjainak építése
arról a felszíni hálózatról vezetik le. A sok áttétel, iránytörés, nehéz körülmények közötti mérés mind egy-egy hibalehetőség. Az elért pontosság mögött nehéz fizikai körülmények között végzett precíz mérnöki munka áll. * Az állomások kijáratának építése átmenetet képez a mélyszinti alagutak és felszínről épített aluljárók között. Az állomások kijárata a mélyállomáshoz csatlakozó feszítőkamrából (a mozgólépcsők alsó feszítését ide építik be), a ferde mozgólépesőalagútból, a felső mozgólépcső-gépházból, a jegy váltócsarnokból és az aluljáróból vagy helyette a mozgólépcsőt lefedő csarnokból áll. (Az aluljárókat az V. fejezet tárgyalja.) Az alsó feszítőkamra tulajdonképpen az állomás alsó utascsarnokanak folytatása. Építését bányászati módszerrel oldják meg. az egyéb alagutakkal azonos módon. A feszítőkamrához csatlakozik a ferde mozgólépcső-alagút. A ,°> db 1 m széles mozgólépcsőkart befogadó alagút 30°-os szöget zár be a víz-8 A budapesti metró 113 47. ábra. Az Astoria állomás szerkezeti váza
