Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)
Hazai fejlesztésű CD-ROM-kiadványok
amely az NSZO folyamatos továbbfejlesztésével az Európai Szabadalmi Hivatalban készült házi osztályozási rendszernek mondható. Az említett adatbázisok használata során a felhasználónak gyakran van szüksége a ..FO (FOCUS) parancsra (ez a Dialog KWIC formátumához hasonlít), mellyel azonosítani lehet, hogy mely bekezdések adnak találatot. A találatot adó bekezdésekhez vezető „üt" kijelzésére külön megjelenítő parancsok és formátumok vannak. Aki ezen adatbázisok használatával próbálkozott, saját bőrén tapasztalhatta, hogy miért is nem kell megjelenítési díjat fizetni az NSZO-típusú adatbázisokban. A probléma gyökere abban rejlik, hogy rekordorientált megközelítésben az NSZO főcsoportok néha áttekinthető méretű rekordokat, máskor viszont olvashatatlanul, áttekinthetetlenül és megérthetetlenül hosszú rekordokat eredményeznek. Egy-egy bonyolultabb témában sokszor csak keserves munkával sikerül a megfelelő jelzetet megtalálni. Az említett ECLA az Európai Szabadalmi Hivatalban belső adatbázisként érhető el. Az adatbázis szavas indexelésű része a tárgymutató, amelyből a megtalált jelzetek alapján könyvszerűen vagy a jelzethez vezető út kijelzésével lehet megjeleníteni az ECLA megfelelő részeit. Hasonló megoldásokkal operált a német szabadalmi hivatal NSZO-adatbázisa is. Az adatbázisban a közismerten részletes német tárgymutató, illetve a teljes szövegre indexelt NSZO-szöveg, továbbá a jelzetek alapján lehet keresést végezni. A megjelenítéskor a jelzethez vezető út megelőző és következő szintjeinek száma is megadható. A nagyvilágban létrehozott adatbázisok sorában figyelemre méltó a már említett IPC:CLASS-verzió, a PRACTIS proptotípus lemezén megjelentetett adatbázis, melynek alapos elemzéséből kiderült, hogy valójában inkább csak a megvalósíthatóságot kívánták demonstrálni. A prototípus mindazonáltal arra is bizonyság volt, hogy a rekordorientált közelítésnek számos gyenge pontja van, s a kereszthivatkozások kezelésének gyengesége is „szemet szúrt" alaposabb vizsgálatainkban. 2.3. MAGYAR ELŐZMÉNYEK Az ISIS alatt publikált adatbázist, amely a már említett NSZO-5 magyar kiadásának VENTURA forrásából az IIFP-hálózaton érhető el (IIFP - K+F Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program), részben a Questel-megoldások „ihlették". Az adatbázisban hierarchikusnak nevezett rekordok írják le a szekcióktól az alosztályokig terjedő hierarchiaszinteket. A főcsoportnak nevezett rekordok a főcsoportokat mutatják az „egypontos" hierarchiaszintig bezárólag. Ezenkívül minden egypontos jelzet további külön rekordot kap, amennyiben az egypontos alatt további jelzetek szerepelnek, ezek az „alcsoporti" rekordok. Az adatbázisban a kereszthivatkozásokra is lehet keresést végezni - ebből a szempontból előnyösebb, mint a példának vett megoldás -, az egypontos szinten elvágott rekordok azonban nem teszik lehetővé, hogy a főcsoporttól például a nyolca-72
