Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)
Információs stratégia
Magyarország mérete, nyitott gazdasága és az európai szabadalmi rendszerhez való közeli integrálódása együttesen indokolja a hasonló, más tagországok bejelentési szerkezetéhez való gyors ütemű közeledésünket. Magyarországon 1991-ben több mint 2500 szabadalom került megadásra, s 20 ezer fölött van az érvényes szabadalmak állománya. A magyar iparjogvédelem továbbfejlesztése - már az 1969. évi, piaci elveken nyugvó, ma is hatályos szabályozás keretein belül is - a gazdasági verseny, a csücstechnológia és az információs funkciók kihívásainak kíván megfelelni. A politikai és gazdasági folyamatok gyors és heves változásai és a nemzetközi jogfejlődés új eredményei összetett építőmunkát tesznek szükségessé. A feladat az, hogy kielégítő választ adjunk a kutatási-fejlesztési tevékenységből származó összes, szellemi jogvédelem alá eső ismeret és információ ösztönzött áramlását firtató kérdésre: melyek a feltételei egy társult ország és az EK, vagy tágabban, régiónk és a világgazdaság közötti zavartalan technológiatranszfer működésének? A kínálkozó megoldások és a megkötött új szerződések - az elemzők szerint - a szellemi tulajdon mindkét fél részére megfelelő jogi szabályozásának ügyét egyértelműen összekapcsolják a kereskedelem liberalizációjával és az áruk szabad mozgásával. Ez az összekapcsoló megközelítés jól érzékelhető a GATT Uruguayi Fordulójának TRIPS (Trade Related Aspects of Intellectual Property) tárgyalásain is. Olyan „testre szabott" iparjogvédelmi szabályozásra van tehát szükség, amely egyrészt elég vonzó a fejlett nyugati vállalatok számára, de képes a saját ipar érdekeit is kielégíteni, s az e kívánalmakkal összhangban álló versenyszabályozásra támaszkodik. A magyar iparjogvédelmi politika tevékenységének időszerű gócpontjai- a belső, gazdaságpolitikából levezethető korszerűsítési lépések,- a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében folyó jogi harmonizációs folyamatban és a fent jelzett GATT-tárgyalásokban való részvétel, valamint- e két pillérre támaszkodva az EK-val való magyar társulási szerződés iparjogvédelmi programjának megvalósítása. A vállalkozói politika - s különösen a kis- és középvállalati fejlesztési politika ma szerte a világon, így az Európai Közösség tagországaiban is az érdeklődés homlokterében áll. Kedvező adminisztratív, jogi, kulturális-oktatási és szociális keretfeltételek, illetve rugalmas finanszírozási lehetőségek megteremtésének kell szolgálnia az egészséges gazdasági méret-struktúra kialakítását. Különösen érvényes ez a deformálódott nemzetgazdasági szerkezettel bíró országokban. így a piacgazdaság alapszövetét alkotó kisvállalkozók érdekeit szolgálja a használati mintaoltalom 1992. január 1-jétől való magyarországi bevezetése - a szabadalmakénál egyszerűbb, gyorsabb és takarékosabb oltalom megszerzésének lehetősége. A WIPO keretében folyó harmonizációs munkálatok és az európai szabadalmi jogfejlődés bizonyos eredményeinek (türelmi idő, ekvivaleciaelv, oltalmazhatósági kritériumok) előremutató beépítésével az új oltalmi formát bevezető törvény egyes pontokban tudatosan meghaladja a mai magyar szabályozást. A párhuzamos oltalom kizárása melletti kölcsönös származtatás lehetőségének biztosítása - a szabadalmi integrációs folyamatra is figyelemmel 48
