Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)
Információs stratégia
A MAGYAR SZABADALMI INFORMÁCIÓS POLITIKA 1. GAZDASÁGPOLITIKAI HÁTTÉR - IPARJOGVÉDELMI POLITIKA „Az új hatalom forrása nem a kevesek kezében levő pénz, hanem a sokak kezében levő információ" - olvashattuk John Naisbitt első, „Megatrendek" című munkájában. A felismerés üzenetét történelmi jelentőségű programban teszik érzékelhetővé az Európai Közösség, illetve az Európai Gazdasági Térség elmélyítése és kiszélesítése irányaiban tevékenykedő államok. Az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának és áramlásának biztosítása új követelményeket, egyszersmind biztató esélyeket jelent az információs és kommunikációs rendszerek számára. Ez az a terület, ahol a leggyorsabb és legtartósabb építőmunka lehetséges és szükséges a Közép-Európa országai és az Európai Közösség államai közötti gazdag és szerves kapcsolatrendszer mind szorosabbra vonásában. Ugyanakkor az iparjogvédelem mint a kultúra, a gazdaság és a kereskedelem hármas metszéspontjában álló tevékenység- és eszközegyüttes, kiváló terep a hídépítésre; s Magyarország ehhez az építkezéshez - társaival egyetemben - erős hídfővel rendelkezik az 1991 decemberében az Európai Közösséggel aláírt társulási szerződése révén. A magyar szabadalmi információs politika rövid bemutatásában az a hármas törekvés vezérel, hogy- érzékeltessem a piacgazdaságra való áttérés folyamatának befolyását, a meghatározó gazdaságpolitika néhány főbb elemét,- bemutassam a magyar szabadalmi információs tevékenység fontos területeit és eredményeit, végezetül- felvázoljam haladási irányunkat, fejlesztési céljainkat, a magyar hivatal iparjogvédelmi dokumentációs és információs stratégiáját. 1.1. A MAGYAR GAZDASÁG ÁTALAKULÁSA A magyar gazdaság ellentmondásos örökséggel lépett az 1990-es évtizedbe. A nagy külső adósságteher, rossz gazdasági szerkezet, gyenge infrastruktúra, illetve a liberalizált árrendszer és importgazdálkodás, kétszintű bankrendszer közötti feszültség erőterében növekvő exportteljesítmény és fellendülő kisvállalkozási szektor jelezte a piacgazdasági átalakulás kezdetét. 45
