Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)
Információs stratégia
wurlitzerbe „betárazott" lemezek 1—4 olvasóba hívhatók be a CD-ROM munkaállomást használó igényei szerint. Az egyetlen CD-ROM-olvasóval felszerelt juke-box hálózati online működtetése nem lehet igazán hatékony, hiszen amíg valaki a juke-box CD-olvasójában lévő lemezt használja, addig a többieknek magától értetődően várakozniuk kell. Ennek a problémának a kiküszöbölésére lehet alkalmas a juke-box „kérés előfeldolgozója", amely összegyűjti, hogy például mely lemezekről milyen képmásokat kívánnak megtekinteni a felhasználók, és a juke-box ezeket egyesével sorban feldolgozza, a képeket, adatokat mágneslemezre tölti, majd helyi hálózaton teszi elérhetővé. A juke-box vázolt hálózati működtetésére vannak kísérletek. Van remény arra, hogy ez a technológia az elkövetkező két-három év horizontján beérik, és ha addigra megfelelő képmás adatbázis áll rendelkezésre, elképzelhető lesz például a PCT-minimum szerinti dokumentáció címoldalainak adatbázisból való elérése azzal a korlátozással, hogy a szabadalmi tárakban megszokott munkához hasonlóan a felhasználónak esetleg perceket kell várnia kérése kielégítésére. Az elektronikus bejelentési rendszerek fejlődése és a CD-ROM-publikálás egymást erősítő hatása vitathatatlan. A CD-ROM-kiadás ugyanakkor úgy lehet csak igazán hatékony, ha a leghosszabb és legmunkaigényesebb fázis, a szkennelés és a hozzá csatlakozó indexelés kiküszöbölhető (az indexelés során emberi munkával kell azonosítani a címoldalakat, az igénypontokat és az ábrás oldalakat). Ezt ismerték fel a japánok, amikor a képmás publikálás helyett a vegyes módú publikálást helyezték előtérbe. Míg a szöveges adatokból egy lemezen több mint kétszázezer A4 oldalnyi gépelt szöveg fér el, addig képmásokból „mindössze" tízezer oldal. Ha valaki a teljes európai szabadalmi bejelentésállomány CD-ROM-adatbázisát megveszi, akkor több mint 600 lemezt kell manuálisan kezelnie. A vegyes módú adattárolás lehetővé teszi, hogy a tömörebb tárolási formátum előnyei révén tízezer helyett ötvenezer oldalt, az előző példánál maradva 600 lemez helyett csak 120 lemezt kelljen kezelni. A méretek csökkenése reálisabbá teszi az olcsóbb, párhuzamos juke-boxok megosztott használatát. Például a helyi hálózathoz illesztett „kérés előfeldolgozó" 1-3 juke-boxszal kommunikál, és mindig az aktuálishoz fordul, hogy a felhasználói kérést kielégítse. Jól látszik, hogy a vegyes módú publikálás kulcsa az elektronikus bejelentési rendszer. A vegyes módú publikálás és az elektronikus bejelentési rendszerek elterjedése egymást erősítő folyamattá válik. Az elektronikus bejelentési rendszerek egyértelmű sikeremberei a japánok. A siker záloga - a rendelkezésre álló infrastruktúra, a szélessávú adatátviteli hálózat és az irodaautomatizáltság magas szintje mellett - a pragmatikus közelítés volt. Először is felmérték, hogy a bejelentések hol koncentrálódnak. A továbbiakban ezen cégek, illetve ügyvivői irodák megnyerésére helyezték a hangsúlyt. Minthogy az elektronikus bejelentéseket „kedvezményezték" - a szkennelésért a papíron tett bejelentések esetében külön díjat számoltak fel -, az új technika 25
