Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

III. fejezet. Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban, és helye az állami innovációs stratégiákban

A Nemzeti Ipari Tulajdon Hivatal számos erőfeszítést tett szabadalmi dokumentációs állományának széles körű hozzáférhetővé tételére, új információs technikák, kutatási módszerek és szolgáltatások kialakítására. Széles körben folytat a társadalom innovációs „szenzibilizálására" irányuló akciókat (regionális központok, iparjogvédelmi képzés, tájékoztatási kampányok, kiállítások, bemutatók, kiadványok).

Nagy-Britanniában a technológiapolitika szervei a Tudományos és Oktatási Minisztérium és a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, amelyek alá rendelve működnek különböző tanácsadó testületek, bizottságok, szolgálatok. Az innovációs támogatásokban fontos szerepet játszik a Brit Technikai Csoport (BTG). E szervezet magában foglalja az Országos Vállalkozói Testületet (NEB) és az Országos Fejlesztő és Kutató Testületet (NRDC), amelyek célja az ígéretes fejlesztések támogatása, felkarolása. Az említett szervekkel szorosan együttműködik a Műszaki Fejlesztési Tőke Kft. (TDC Ltd.), amely a találmányok gyártását és a marketingtevékenységet finanszírozza.

A technológiapolitika e szervei közé tartozik az angol Szabadalmi Hivatal (Patent Office), valamint a Szabadalomtulajdonosok és a Feltalálók Intézete (IPI), amelynek fő célja a feltalálók támogatása.

A feltalálók elismerésére az IPI minden évben odaítéli a Richardson-díjat, promocionális kampányokat indít.22

10) Az Európai Gazdasági Közösség 1985-ben fogadta el „Az Európai Technológiai Közösség felé" című memorandumát, amelynek alapján különböző szervezeteket és programokat hoztak létre.

Az EGK technológiapolitikai csúcsszervei az EGK Minisztertanács, illetve a Bizottság tanácsadó szervei, bizottságai. Ezek közé tartoznak a Tudományos és Műszaki Kutatási Bizottság (CREST), a Tudomány és a Technológia Fejlesztésének Európai Bizottsága (CODEST), az Ipari Kutatási és Fejlesztési Bizottság (IRDAC), a Tudományos és Technikai Bizottság (CST), valamint a Tudományos és Műszaki Dokumentációs és Információs Bizottság (CIDST).

Az EGK technológiapolitikai intézményrendszeréhez tartozik az Európai Szabadalmi Szervezet (EPO) és az INPADOC is, amelyekkel egy külön fejezetben foglalkozunk.

Az EGK piacgazdasági integrációjának alapvető jellemzője az államhatárok „légneművé" tételével a gazdasági akciótér és a mobil termelési tényezők mozgásszabadságának lényeges megnövelése, amely a K+F együttműködés és a fejlett technikák hasznosításán alapuló piaci verseny intenzitásának fokozódását eredményezi.

Az Európai Gazdasági Közösség keretében folyó K+F együttműködés hatékonyságának növelésére irányuló törekvések kapcsán említhetők meg olyan programok, mint például a SCIENCE (a tudomány és a kutatás hatékonyságának növelése), az ESPRIT (információs technika), a BRITE (ipari alapkutatások), az EURÉKA (fejlett technikák), a RACE (távközlés), a FAST (a technikai fejlődés

97