Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
III. fejezet. Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban, és helye az állami innovációs stratégiákban
- meghatározza a műszaki fejlesztések és nemzetközi technológiaátadások kapcsolatát a termeléssel, foglalkoztatottsággal, termelékenységgel, a külkereskedelmi tevékenységgel, a gazdasági, munka- és egyéb viszonyokkal, valamint a kormánypolitika hatását a műszaki fejlesztésre, a különösen fontos ipari ágazatok műszaki szükségleteit, problémáit, lehetőségeit, a nekik juttatott tőke, műszaki és erőforrások megfelelőségét,- innovációs tanulmányokat és kísérleteket folytat, támogat és tesz közzé,- összehangolja az innováció ösztönzésére, előmozdítására irányuló erőfeszítéseket. A törvény külön rendelkezik arról, hogy a kereskedelmi miniszter az Országos Műszaki Információs Szolgálat révén folyamatosan figyelemmel kíséri a japán műszaki irodalmat, gondoskodik a japán műszaki információ megszerzésének, fordításának, terjesztésének összehangolásáról. A kereskedelmi miniszter és az Országos Tudományos Alapítvány segítséget nyújt ipari műszaki központok létesítésére bármely egyetemhez vagy non-profit intézményhez kapcsolódóan. Ezek feladata a műszaki innováció fokozása a következők szerint:- szervezik az ipar és az egyetemek részéről az egyének részvételét a kooperációs műszaki innovációs tevékenységben, előmozdítják a stratégiai jelentőségű általános kutatási bázis fejlesztését, a műszaki innovációs folyamatban résztvevők képzését, a tudományos, műszaki és mérnöki innováció egyetemek és az ipar közötti terjesztési mechanizmusának javítását, a kutatási-fejlesztési szervezetekben rendelkezésre álló szaktudás hasznosítását, műszaki segítséget és tanácsadást biztosítanak az ipar, különösen a kisvállalkozások számára, fejlesztési, képzési és oktatási anyagokat állítanak össze a találmányok, a vállalkozások és az ipari innováció területén, gondoskodnak a programok teljes költségének 75%-a erejéig nyújtható támogatások, továbbá az önfenntartást szolgáló szabadalmi licenciadíjak és egyéb bevételek növeléséről. A törvény szabályozza a központoknak a találmányokkal összefüggő tevékenysége egyes kérdéseit is. Ezek közül kiemelendők, hogy- a központoknak joguk van a műszaki innováció, valamint a kutatási-fejlesztési eredmények piaci értékesítésének elősegítése érdekében a találmányokat belföldön és külföldön szabadalmaztatni, erről azonban jelentést kell tenniük a találmányt támogató szervnek,- a licenciadíj bevételeket a feltalálók díjazására, valamint oktatási és kutatási célra lehet fordítani,- bármely szövetségi minisztérium vagy szerv kormánycélokra díj fizetése nélkül hasznosíthatja ezeket a találmányokat. A támogató szerv jogot szerez bármely találmány szabadalmaztatására olyan országokban, ahol a központ nem kíván bejelentést tenni. Emellett a központ a támogató szerv határozata alapján a találmány hasznosításának elmulasztása esetén, közérdekből (egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi, nemzetbiztonsági szükséglet alapján), továbbá a versenyhelyzet fenntartása érdekében köteles méltányos feltételek mellett a megfelelő pályázóknak licenciát adni. A támogató szerv határozata bíróság előtt megtámadható. 94