Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
III. fejezet. Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban, és helye az állami innovációs stratégiákban
Az innovációbarát klíma, társadalmi és gazdasági háló összetevői - amelyek hiánya a folyamatot akadályozza, lassítja - sokirányúak: gazdasági, társadalmi, műszaki, személyi, szervezeti, szabályozási, piaci és egyéb kondíciók egyaránt lehetnek. A szövevényes tényezőcsoportok között szerepel pl. a kreativitást befolyásoló képzési rendszer, a K+F eredményessége, motivációi, az innovációhoz szükséges tőke, a személyi állomány kvalifikáltsága, innováció-abszorpciós képessége, az újdonságokkal, mint munkahelyteremtő, nem pedig megszüntető („jobkiller") alkotásokkal szembeni fogadókészsége, a szervezet belső struktúrája, adaptivitása, rugalmassága, restabilizációs képessége, a tulajdonosi érdekeltség intenzitása, a különböző jogszabályok (pl. iparjogvédelem, versenyfeltételek), hatósági előírások (pl. környezetvédelem, szabványosítás) hatása, a fogyasztók, felhasználók fizetőképes kereslete, „innovative-minded", az új iránt fogékony közhangulata és közgondolkodása, hite és bizalma az új dolgokban, az egész sokszínű civilizációs folyamat pszichikai tényezői és szociális realitása. 2) Amint arra korábban utaltunk, az iparjogvédelem (és általában a szellemi tulajdon) tárgyainak és jogintézményeinek létformája a piacgazdaság, a piaci áru és a piaci folyamatok. A technikai és esztétikai innovációt hordozó szellemi alkotások (találmányok, használati minták, új növényfajták, szoftverek, integrált áramkörök, ipari minták stb.) az áru fejlettebb tartalmi és formai kialakításában játszanak szerepet azáltal, hogy a termelési tényezőket (az emberi munkát, a földet és a tőkét) hatékonyabbá, a terméket fejlettebbé, esztétikusabbá teszik. Ez abban fejeződhet ki, hogy a gyártmányok mind magasabb hasznossággal rendelkeznek, illetve azokat relatíve kisebb erőforrás-felhasználással lehet előállítani, a technikailag fejlettebb és esztétikailag vonzóbb termék iránt megnövekedett piaci kereslet folytán a tőke gyorsabban térülhet meg, és innovációs extraprofit csapódhat le a termék árában. Az innovációt hordozó szellemi alkotások makroszinten új lendületet adnak a vállalkozásoknak, megindítják a gazdasági növekedés hosszúhullámait, magasabb fejlődési pályára juttatnak, illetve megnyitnak egyes iparágakat. Az innovációt hordozó szellemi alkotások terjedésének, diffúziójának alapmodellje a „járványmodell".5 A járványokhoz hasonlóan az először pontszerűen, szigetszerűen megjelenő innováció terjedése addig tart, amíg a potenciális felhasználók az indító hatás („trigger effect") alapján többségükben átveszik azt. A találmányok - mint információk, mint anyagtalan, metafizikai jelenségeknincsenek az anyag, a tér és idő törvényeinek alávetve. Ricardói értelemben különleges javak, amelyek értékét nem a munkaráfordítás, hanem a hozadék határozza meg. A találmányi gondolat „újraelőállítására" nincs szükség, mivel az fizikailag nem, csak erkölcsileg amortizálódik, elvileg korlátlan mértékben, területen és ideig hasznosítható (az ubiquitás elve), másolható, utánozható. A tág értelemben vett innovációs ciklusnak háromfokozatú lefutása van: a feltalálás-megvalósítás-átvétel („invenció-innováciő-imitáció triász"). Az első szakaszban (az invenció létrehozatala és átalakítása innovációvá fokozatban) nagy akadályokkal, költségekkel, kockázattal kell megküzdeni, a második sza81
