Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
II. fejezet. Az iparjogvédelem elvi-elméleti alapjai
is van jelentősége.29 A „possesor", „possession" gyakran használt kifejezés a szellemi tulajdonnal kapcsolatos nemzetközi egyezményekben, tervezetekben is (pl. a know-how, előhasználati jog kapcsán). A birtokvédelem az iparjogvédelmben az információ két fázisának megfelelően két formában érvényesülhet: titokban tartással és nyilvános használattal összekötve, mindkét esetben a tényleges birtokhelyzet kombinált jogi eszközök („multiple legal means") révén nyer védelmet. Titokban tarthatók maguk a találmányok és a velük kapcsolatos egyéb know-how, az ipari mintatervek, a védj egy tervek, az új növényfajtákkal, mikroorganizmusokkal, a szoftverrel és az integrált áramkörökkel összefüggő, dologi hordozóban vagy mentálisan őrzött ismeretek. Az üzleti titokvédelem kérdéseit később részletesen tárgyaljuk, ezért itt csak azt a vonását emeljük ki, hogy a vele kapcsolatos birtokvédelem lényegében csak a tényleges állapotot védi, a „szellemi birtokháborítás", a jogosulatlan elsajátítás ellen, de nem nyújt oltalmat az eredmény független kifejlesztőjével, illetve az ún. mérnöki visszafejtéssel („reverse engineering") szemben. A szellemi értékkel összefüggő birtokhelyzet, a jogosult és a szellemi érték közötti tényleges kapcsolat nyilvános használattal is kialakulhat. A piaci köztudatban a használat révén a vállalkozó nevéhez fűződőén ismertté vált jellegzetes termékkülsővel vagy árujelzővel kapcsolatos tényleges helyzetet a tisztességtelen verseny elleni szabályok védik a jogosulatlan elsajátítás ellen. Az oltalom azonban nem érvényesíthető, ha az eredményt nem másolták, hanem független kifejlesztés vagy mérnöki visszafejtésen alapuló fejlesztés történt. Az utánzás, másolás ugyanis általában nem tilos, csak a szolgai, „fotografikus", a fogyasztókat az áru eredete felől megtévesztő „1:1" másolás. A jogi oltalom magasabb szintű formája - mint említettük - a szellemi tulajdonjog (szabadalmi jog, új növényfajta tanúsítvány, integrált áramköri oltalom, védjegy-, használati mintajog, ipari mintajog, szerzői jog). Az iparjogvédelemben a szellemi birtokvédelem és tulajdonvédelem közötti alapvető különbség, hogy míg a szellemi birtokvédelem relatíve kizárólagos (a független kifejlesztés és mérnöki visszafejtés ellen nem érvényesíthető) jogot nyújt, addig pl. a szabadalmi oltalom a legszélesebb körű, abszolút kizárólagos jogot ad, amellyel szemben nem lehet kimentési alap a független kifejlesztésre vagy a mérnöki visszafejtésre való hivatkozás. A szerzői jogban nincs ilyen határozott fokozatbeli különbség a szellemi birtokvédelem és a szellemi tulajdonjog között. A szerzői jogvédelem és az ahhoz hasonló hibrid jogvédelem (szoftver, integrált áramkörök) terén az oltalom mindvégig elvileg relatíve kizárólagos, mivel paralel alkotások ellen nem véd. Az egyediség, a szerző személyes bélyegeit magukon viselő műveknél azonban gyakorlatilag megvalósul az individuális kifejezési forma abszolút kizárólagos oltalma, mivel a többszöri megalkothatóság praktikusan kizárt. 22) A szellemi javak jogi státusa nem immanens, inherens tulajdonságuk, első „halmazállapotuk", hanem a jog által megállapított külső, társadalmi minőségük. 74
