Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
II. fejezet. Az iparjogvédelem elvi-elméleti alapjai
ső (szinte valamennyi jogággal összefonódó, érintkező) komplexitása is van, és hálószerű összefüggést mutat számos más diszciplínával (találmány-gazdaságtan, szabadalmi informatika, kreativitás-pszichológia stb.). A szellemi tulajdon eszméjének domináns elméletként való elfogadásával bekövetkező elméleti rendszerváltás nemcsak a belső szabályozási és gondolkodási rendszerben teremtene transzparenciát, a piacgazdasággal adekvát, kiszámíthatóbb, előre láthatóbb, megjósolhatóbb viszonyokat, de nemzetközileg is erőteljesen kifejezésre juttatná Magyarország növekvő tiszteletét, jogi fogadókészségét a szellemi javak iránt, amely a szellemi tulajdon eszméjének jelentős nemzetközi felértékelődése és a külföldi működő tőke megnyerésére irányuló erőfeszítések korában különösen attraktív és más országok vonatkozásában is példaértékű lépés lenne. E lépésre Magyarországot az a körülmény predesztinálja, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete által gondozott egyezmények széles körének ratifikálása révén tételesjogilag is elkötelezett a szellemi tulajdon védelme mellett, továbbá hagyományosan elöljárt abban, hogy jogvédelmi rendszere lépést tartson a nemzetközi fejlődéssel, az univerzális tendenciákkal. 3-§ AZ IPARJOGVÉDELEM, A VERSENY ÉS A MONOPÓLIUMOK 9) Az iparjogvédelem, különösen pedig a szabadalmi rendszer egyik fontos elvi kérdése a versennyel és a monopóliumokkal, az egészséges piacstruktúrával való összefüggése. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a szabadalmi oltalomnak, mint versenyeszköznek is van monopoleleme és a szabadalom már az 1623. évi „Statute of Monopolies" elfogadása kapcsán történelmileg úgy jelenik meg, mint a monopoltilalom alóli kivétel, a versenyszituáció ideiglenes kizárásának törvényes lehetősége meghatározott termék vagy eljárás kapcsán. E jog tehát látszólag ellentmond a piacgazdaság alaptörvényének és filozófiai posztulátumának, a piacgazdasági verseny szabadságának, amely mellett az állam csak a szabadság biztosítására avatkozik be. E filozófia szerint a monopólium versenytorzító hatású „economic conspiracy", gazdasági összeesküvés, nem tét nélküli kérdés tehát a szabadalom tisztázása a monopólium Kám-bélyege alól. (A monopoltilalomnak történelmi rangot ad az a körülmény, hogy kimutathatóan római jogi eredetű: „ne quis ... monopólium andeat exercere", „senki ne merészeljen monopóliumot gyakorolni".)16 A szabadalmi rendszer, mint szellemi tulajdon, mint - különböző elemeknek és jogi hatásoknak egészként működő egysége - a kizárólagos, a prokompetitív és kooperatív elemek piackonform ötvözete. A szabadalmi kizárólagosság sajá-61
