Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
II. fejezet. Az iparjogvédelem elvi-elméleti alapjai
tart. Szabadalmas az első feltaláló lehet, ezért a szabadalommal szemben ellenjogot (mint amilyen a római-germán jogcsaládban az előhasználati jog) nem lehet érvényesíteni, a szabadalom igénypontjait szélesen értelmezik, és az mindenkivel szemben hatályos. A szabadalmi jognak ez az abszolút felfogása számos pert eredményez a szabadalom megadása után a korábbi használókkal szemben, ezért egyesek az amerikai szabadalmi rendszert nem „first-to-invent", hanem „first-to-sue" (az első pereskedő) rendszernek nevezik. Az amerikai individualista-kompetitív szabadalmi rendszerrel szemben Japánnak kooperatív-kompetitív szabadalmi rendszere van. A japán szabadalmi rendszer filozófiája az iparral való együttműködés, a szabadalmi rendszer információs funkciójának előtérbe helyezése. A szabadalmi rendszer célja nem a kizárólagosság érvényesítése, hanem az ipar kitanítása az új találmányra és ösztönzése, hogy annak alapján további innovációkat valósítson meg. A japán szabadalmi rendszer alkalmazza az elsőbbségi naptól számított 18 hónap elteltével való közzétételt, hogy a találmány műszaki tanítása minél előbb eljusson az iparhoz. Ez lehetővé teszi, hogy az ipar tanulmányozza a találmányt, továbbfejlessze („superinvention"), megkerülje azt. A szabadalom megadását elhúzhatja a halasztott vizsgálati rendszer, továbbá a megadás előtti felszólalás lehetősége. A vizsgálók az ipar védelme érdekében szűkén határozzák meg az igénypontokat, ez lehetővé teszi, hogy az ipar a találmány különböző, nem oltalmazott változatait kifejlessze és alkalmazza. Mindezek miatt sok bejelentés nem nyer szabadalmat, a szabadalmi per kevés. Az amerikai és japán szabadalmi rendszer némileg eltérő orientációja tükröződik a szabadalmi statisztikában is. Az USA-ban a szabadalmi bejelentés kevesebb (1989-ben 161 660 amerikai bejelentés volt, szemben a 317 609 japán bejelentéssel), de viszonylag több szabadalmat adnak meg (1989-ben 95 539 amerikai szabadalmat adtak, szemben a 63 301 megadott japán szabadalommal). Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás a bejelentő és az ipar érdekeit egyaránt honorálni kívánja. A 18 hónapon belüli közzététel az ipar érdekeit szolgálja, de a bejelentő visszaható hatállyal ideiglenes oltalmat kap. Az eljárás gyorsítása céljából, amely a jogbiztonság miatt a bejelentőnek és az iparnak egyaránt érdeke, a felszólalás a megadás utáni fázisba került, ugyanezen okokból a halasztott vizsgálatot az európai szabadalmi eljárásban kiküszöbölték.3 4 A WIPO szabadalmi jogi harmonizációs törekvéseinek célja ezeknek az eltérő rendszereknek a közelebb hozása az alapvető elvek tekintetében. 3) A szabadalmi rendszer filozófiája lényegében valamennyi technikai alkotásra vonatkozik, tehát a használati mintákra, az integrált áramkörökre, az új növényfajtákra és az esztétikai jellegű ipari mintákra is. A szemiotikái jellegű (az áruhoz kapcsolt jelfunkciót betöltő) árujelzők kapcsán a jogi védelem alapvető társadalmi indokának tekinthetjük a goodwillben kifejeződő pszichikai, etikai szellemi szubsztancia megóvását: 53
