Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig

- a biotechnológia szélesebb körű hasznosítása, különösen a gyógyszergyártásban, élelmiszeriparban, környezetvédelemben;- új anyagok alkotása, amely a technikának az anyagba való egyre mélyebb „leszállását" jelzi;- a külső, természeti tér mellett a belső, pszichikai tér mélyebb feltárása;- a természet és technika harmonikusabb együtthatása „környezetbarát" találmányok révén.

Ezek azok a nagy vonalakban előre látható új technikai fejlődési kihívások, amelyekkel a prognózis szerint a jövő szellemi tulajdonjogának szembe kell néznie és amelyeket rendszerébe kell integrálnia, ha a „jövő sokkot" nemcsak túl akarja élni, de annak tevékeny alakítója, ösztönzője is kíván lenni. Ehhez távlatilag egy, ma még utópisztikusán hangzó, a Földre és az idegen égitestekre kiterjedő „világszabadalmi" rendszerre lesz szükség, amelyben számítógépes vizsgálat alapján órákon belül automatikusan lehet megszerezni a szabadalmi oltalmat.48

32) A technikai haladás és az iparjogvédelem történeti fejlődésvonalának párhuzamos áttekintése néhány fontos következtetés levonására nyújt lehetőséget.- A szabadalmi és más iparjogvédelmi oltalom nem sine qua non feltétele a technikai haladásnak; műszaki fejlődés az iparjogvédelem kialakulása előtt is volt, és - mivel a feltalálói alkotószenvedély az ember nembeli lényegéhez tartozik- bizonyosan anélkül is lenne. (Az időnként a teremtés magaslataiba emelkedő feltalálói tevékenység mély emberi gyökereinek szomorú „pszichiátriai tesztje", hogy a nagy emberi szenvedélyekhez hasonlóan átcsaphat elmebetegségbe: „inventorius paranoiába".)- A fejlett ipari országok történelmi tapasztalata alátámasztja, hogy a természeti és a társadalmi technika, a technikai haladás és az iparjogvédelem tandemszerű korrelációs viszonyban van.- Az iparjogvédelem fejlődését több tényező (a technikai haladás, a piacgazdaság, a nemzetközi kapcsolatok, a jogfejlődés és a szellemi mozgalmak) együtthatása, történelmi konstellációja váltja ki; formatív szakaszai összekapcsolódnak a civilizációs fejlődés csomópontjaival, ciklikusságával, általában megelőzve a polgári jogi kodifikációt (Code Civil, BGB, japán polgári törvénykönyv).- A céljaiban humán értékeket hordozó, eszközeiben az élő gondolat alkotóerejére támaszkodó iparjogvédelem stratégiai jelentősége, politikuma napjaink csúcstechnikai, piacgazdasági és nemzetközi fejlődése folytán, különösen a környezetvédelem, élelmezés, egészségügy szempontjából szignifikánsan felértékelődik.- A nemzeti iparjogvédelmi törvényhozások tartalmi kialakítása nemzetköziesedik, növekszik benne az előre megszabott kontingencia-elem; az iparjogvédelem fejlődésének alapvető meghatározója a technika behatolása az anyag egyre mélyebb szerveződési szintjeire, a szerzői jogra viszont elsősorban a kommunikációs technika által teremtett újabb felhasználási módok hatnak.

40