Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig

24) A korábbi időszakoknak az emberi képességeket meghosszabbító, majd megsokszorozó technikájával szemben napjaink tudományos-technikai alkotásai túlmutatnak emberi mivoltunk, biológiai létünk korlátain.

A XX. század közepétől napjainkig a tudományos-technikai forradalom sodrásában a csúcstechnikai találmányok között említhetjük meg az atomenergia felhasználásával összefüggő találmányokat (atomerőmű, atom-tengeralattjáró), majd a hidrogénbombát, amelynek feltalálásában - mint ismeretes - Teller Ede játszott kiemelkedő szerepet, az űrtechnikát (műhold, űrállomás, űrkomp, műholdelhárító rakétalövedék), de e korszakban találják fel a légpárnás járművet (1955, J. Cockerell), a videomagnót (1956, A. Poniatoff), a lézert (1960, T. Maiman), a fogamzásgátló tablettát (1964), a lombikbébi technikát (1978), a nagy sebességű vonatot (1981, TGV), a digitális vagy kompakt lemezt (1982), a színes lézer videolemezt (1983), nem is szólva a katonai találmányokról.

Különösen erőteljes hatással volt az iparjogvédelemre a biotechnológia és a mikroelektronika fejlődése, amellyel külön fejezetben foglalkozunk.

Az elmúlt 20 évben bekövetkezett világgazdasági korszakváltás mögött részben az energiahordozók, részben pedig a csúcstechnika ár- és profitrobbanása húzódott meg, amely napjaink fő folyamatainak is az egyik fontos determinánsa.

25) Az elmúlt 25 évben a nyugat- és észak-európai országok szabadalmi rendszere az európai egység jegyében, az Európai Gazdasági Közösség Európai Szabadalmi Szervezete keretében példa nélkül álló integrációs fejlődésen ment keresztül.

Az integrációval párhuzamosan végbement a nemzeti szabadalmi törvények több vonatkozásban harmonizált továbbfejlesztése (Franciaország az 1968., Nagy-Britannia az 1949. évi törvény 1977. évi módosításával, az NSZK az 1978., majd 1981. évi törvénnyel, Olaszország az 1939. évi törvény 1979. évi módosításával, Svájc az 1954. évi törvény 1976. évi módosításával, Finnország az 1967. évi szabadalmi törvény 1980. évi módosításával, Ausztria az 1970. évi törvény 1987. évi módosításával stb.).

Nyugat-Európa egyes országaiban (Ausztriában 1970-ben, illetve 1987-ben, Franciaországban 1964-ben, illetve 1978-ban, az NSZK-ban 1968-ban, illetve 1986-ban) az elmúlt évtizedekben korszerűsítették a védjegyjogot is, de ez nem jelentett olyan mértékű integrációs közeledést, mint amely a szabadalmi jog esetében végbement.

Az elmúlt évtizedekben több országban megújultak, illetve módosultak az ipari minta jogszabályok is (Ausztria 1970, Magyarország 1978, Franciaország 1979, NSZK 1974). Az ipari mintaoltalom terén a legjelentősebb jogegységesítés a 60-as években a Benelux országokban és 1970-71-ben a skandináv országokban ment végbe.

26) Jelentősen fejlődött a II. világháborút követően az amerikai iparjogvédelmi rendszer is.39 Az atomtechnika félelmetes megjelenése eredményezte, hogy először kizárták a szabadalmi oltalomból, majd ezt csak az atomfegyverekre korlátozták. 1946-ban új amerikai védjegytörvényt fogadtak el (Lanham Act), amely

35