Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig
kaucsuk vulkanizálását (1839), K. Macmillan a kerékpárt (1839), M. Daguerre a fényképezési eljárást (1839), H. Bessemer az acélelőállítási eljárást (1856), W. Perkin az első szintetikus festéket (1856), F. Siemens és E. Martin a róluk elnevezett acélgyártási eljárást (1864), A. Nobel a dinamitot, J. Monier a vasbetont (1867), G. Westinghouse a légféket (1869), A. G. Bell a telefont (1876), N. A. Otto a négyütemű gázmotort (1877), T. A. Edison - aki talán a legtöbbet tette modern kényelmünkért - a fonográfot (1877), majd az izzólámpát és számos más találmányt (1879), G. Daimler a motorkerékpárt (1885), G. Benz a személygépkocsit (1885), E. Berliner a hanglemezt (1887), I. B. Dunlop a gumiabroncsot (1888), P. Ehrlich a kemoterápiát (1891), R. Diesel a gázolajmotort (1892), a Lumizre testvérek a filmvetítőt (1895), V. Poulsen a magnetofont (1898), G. Marconi a rádiót (1901), W. Einthoven az elektrokardiográfot (1903), O. Wright a motoros repülőgépet (1903), A. Korn a fotocellát (1904), L. Baekeland az első műanyagot, a bakelitet (1909), F. Banting és C. Best az inzulint (1921), J. Baird a televíziót (1925), A. Fleming a penicillint (1928), F. Whittle a sugárhajtóművet (1930), W. Carothers a nejlont (1935), a magyar származású Bíró testvérek a golyóstollat (1938), P C. Goldmark a színes televíziót (1940), majd a mikrobarázdás hanglemezt (1948), E. Fermi és Szilárd Leó az atomreaktort (1942) és az atombombát (1945), W. Kolff a művesét (1943), J. Eckert és J. Mauchly az első elektronikus számítógépet, az ENIAC-ot (1945), amelynek belső programozásúvá alakítása elvi módszerét Neumann János dolgozta ki (1947), Gábor Dénes a holográfiát (1948). E kiemelkedő találmányok fő vonulata alatt és mögött csörgedezik az innováció evolúciós, apró tényezőkből álló része, amelyeket a rutin, a megszokottság vesz körül, és amelyek alig hagynak maguk mögött nyomot térben és időben, összességükben mégis az emberiség anyagi és szellemi haladását, a civilizációs fejlődést szolgálják. A mechanikai találmányok mellett ebben az időszakban egyre jobban előtérbe kerülnek a vegyipar (pl. az első szintetikus festék, az első műanyag, az első műtrágya) és a villamosság (pl. elektromotorok, transzformátorok, dinamók) körébe tartozó találmányok, amelyek a korábban kialakult szabadalomjogi keretek között oltalmazhatok voltak. E korszak szabadalmi öntudatát fejezte ki Lincoln elnök azzal, hogy: „A szabadalmi rendszer a tehetség tüzéhez az érdek olaját adta", Mark Twain pedig azzal, hogy: „Egy ország szabadalmi hivatal és jó szabadalmi jogszabályok nélkül olyan, mint a rák, amelyik nem tud előre menni, csak oldalt meg hátra". E kor technikai haladását jelzi, Braudel szerint, hogy ha ma ellátogatnánk Ferneybe, Voltaire-hez, azt találnánk, hogy az eszmék terén kortársaink, szenvedélyeik és szellemük közel áll a mienkhez, a mindennapi élet komfortja (fűtés, világítás, táplálkozás, tisztálkodás) terén azonban iszonyú távolságra kerültünk az élet legszerényebb síkján is.36 20) A technikai fejlődés és a piacgazdaság e kortól már igényli, hogy megkezdődjék az egyéb iparjogvédelmi jogintézmények (üzleti titokvédelem, ipari mintaoltalom, védjegyoltalom) kialakulása is, amelyek védik a piaci áru egyéb, versenyrelevanciát nyert szellemi értékkomponenseit is. 31
