Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
állását figyelembe véve, nem lehetett nyilvánvaló szakember számára. A feltalálói tevékenység elbírálásánál az anterioritások kombinálhatok („mozaikolhatók"), a korábbi elsőbbségű bejelentések viszont nem vehetők figyelembe (a „whole contents approach" nem érvényesül). Az európai szabadalmi eljárásban a fellebbezések 80%-a a feltalálói tevékenység értelmezésével kapcsolatos. Az európai szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos gyakorlat szerint az értékítélet kiindulópontja, hogy valami csak akkor tekinthető nyilvánvalónak (tehát a feltalálói tevékenységet nélkülözőnek), ha egy szakembernek elvileg el kellett volna jutnia ehhez a megoldáshoz.30 A nyilvánvalóság tehát a legmagasabb fokú potenciális multiplicitás: bármely szakember által való megalkothatóság. A találmány jelentős műszaki hatása, kereskedelmi sikere, hosszú ideje fennálló szükséglet, műszaki előítéletek legyőzése önmagában nem elég a nem nyilvánvalóság megállapításához, e tekintetben is a bizonyítás terhe a bejelentőn van. A feltalálói tevékenység értékelésében kizárt az ex post facto analízis, tehát a találmány megismerése utáni állapotból kiindulva, mivel retrospektive bármely találmány kézenfekvőnek minősíthető. Másrészt érvényesül az in dubio pro inventore (kétség esetén a feltaláló javára kell dönteni) elv. 16) A nemzetközi egyezmények érzékeny pontja a szabadalmi oltalomból való kizárások kérdése. A kizárások között megkülönböztethetünk általános és különös, az utóbbiak között értelmező jellegű, speciális találmányokra vonatkozó, biztonsági, valamint a termékoltalmi kizárásokat. Az általános kizárások közé tartozik a közrendi alapú kizárás. így pl. az USA-ban nem szabadalmazhatok a ledér tárgyú és a közegészségügyre vagy a közerkölcsökre káros találmányok, Japánban a közrendbe, közerkölcsbe vagy közegészségügybe ütköző találmányok. A Müncheni Egyezmény szerint a szabadalmi oltalomból ki vannak zárva az olyan találmányok, amelyek közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy a jó erkölcsbe ütközik. . A GATT szellemi tulajdoni egyezménytervezete is lehetőséget ad arra, hogy a felek kizárják a szabadalmazhatóságból azokat a találmányokat, amelyek közzétételének vagy hasznosításának megakadályozása szükséges a közerkölcsök vagy a közrend, az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelmére vagy arra, hogy az egyezménnyel összhangban álló jogszabályok betartását biztosítsák. A különös kizárások körében értelmező kizárások találhatók a Müncheni Egyezményben (a találmány fogalmával kapcsolatban) és a GATT szellemi tulajdoni egyezménytervezetben is. Ez utóbbi szerint a felek kizárhatják a találmány fogalmából a gyógyászati módszereket. Az alkotás specifikumát figyelembe vevő kizárások között említhetjük a Müncheni Egyezménynek a növény- és állatfajták, illetve az azok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások szabadalmi oltalomból való kizárására vonatkozó rendelkezéseit. Ez a kizáró rendelkezés nem vonatkozik a mikrobiológiai eljárásokra vagy azok termékeire (52. cikk). 168
