Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
földi nyilvános használat újdonságrontó), az angol szabadalmi jogra pedig a lokális újdonság volt a jellemző. A szabadalmi jog európaizálása egységet teremtett e téren is. A Müncheni Egyezmény szerint egy találmány akkor tekinthető újnak, ha nem képezi részét a technika állásának. A technika állásához tartozik mindaz, ami írásban vagy szóban, használat révén vagy bármely más módon az európai szabadalmi bejelentés napja, illetve elsőbbsége előtt, a köz számára elvileg hozzáférhetővé vált, függetlenül attól, hogy ténylegesen megismerték-e (abszolút és objektív újdonsági követelmény).24 A WEPO szabadalomjogi harmonizációs egyezménye azonban lehetővé teszi a relatív világviszonylatban, illetve lokális értelemben vett újdonságkövetelmény alkalmazását is, amennyiben megengedi, hogy a szerződő országok a technika állásából kirekesszék a külföldön történt szóbeli közlést, használatot vagy kiállítást. Az európai gyakorlat szerint a találmány újdonságát csak az rontja le, ha összes jellemzői azonosak az elsőbbségi nap előtt már egyetlen forrásban a köz számára feltárt jellemzőkkel (az ún. „mozaikszemlélet" kizárása). Az Egyezmény az újdonságvizsgálat szempontjából hozzáad a köz számára hozzáférhető nyilvános technika állásához, de el is vesz abból. Egyrészt az újdonságvizsgálat szempontjából a technika állásához tartozónak kell tekinteni („prior art effect") az ugyanazon tagállamra vonatkozó, korábbi elsőbbségű, bár később nyilvánosságra kerülő európai szabadalmi bejelentések teljes tartalmát is, tehát nemcsak az igénypontokat (ún. „whole content approachs"). Másrészt az Egyezmény nem tekinti újdonságrontónak a találmánynak az európai szabadalmi bejelentést megelőzően hat hónapnál nem korábban történt feltárását („türelmi idő"), ha a) az nyilvánvalóan visszaélésszerűen történt a bejelentő vagy jogelődje kárára; b) a bejelentő vagy jogelődje hivatalos vagy hivatalosan elismert kiállításon mutatta be találmányát, és azt legkésőbb a bejelentéstől számított 4 hónapon belül igazolja. Az újdonságvizsgálat mesterséges viszonyítási alapja tehát a teljes kiterjesztésű, a türelmi időbe eső feltárásokkal csökkentett technika állása. A korábbi elsőbbségű, de később nyilvánosságra kerülő bejelentések azonban csak akkor vehetők figyelembe, ha ugyanazon államot mindkét bejelentés megjelöli. Ha a megjelölt államok nem azonosak, az európai szabadalom az egyes államokban különböző terjedelmű lehet. Ismert anyagok új terápiái alkalmazásai (második és további indikációk)25, továbbá új tulajdonságokkal rendelkező találmányok kiválasztása egy ismert általános képletből, elvileg szabadalmazhatok.26 Az újdonság fogalmát lényegében a Müncheni Egyezménnyel azonos módon határozza meg a WIPO szabadalomjogi harmonizációs szerződése, a türelmi idő tekintetében azonban ez utóbbi nagyobb kedvezményt ad. Ezek szerint az egyébként újdonságrontónak minősülő közlemény nem befolyásolja a szabadalmazhatóságot, ha a közlésre a bejelentés, illetőleg az elsőbbség napja előtti 162
