Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
mint korábban utaltunk rá - a valaha szabadalmazott találmányok több mint 95%-a a közkincs részét képezi, és így szabadon használható, míg új szabadalmak csak a legfrissebb technikai megoldásokra nyerhetők. Nem megalapozott a növekvő számú szabadalmak korlátozó hatásától tartani azért sem, mivel a korszerű, különösen a „high tech" találmányok be vannak ágyazva egy szélesebb technológiai környezetbe, körül vannak véve a gyakorlati alkalmazás során felhalmozott know-how-val. Emiatt csak kivételesen fordulhat elő, hogy a hazai ipar a külföldi találmányt hatékonyan, versenyképesen tudná felhasználni anélkül, hogy a szabadalmastól engedélyt és támogatást kapna. Még ha ez kivételesen elő is fordulhat, az így létrejött termék nem exportálható, mivel más országokban nem szabadalomtiszta, azaz oltalmi jogokat sértene. A külföldi cégeknek a fejlett technikával összefüggő beruházási készsége, illetve a technológiatranszferrel és a szabadalmi információk hozzáférhetővé tételével kapcsolatos hajlandósága csak akkor áll fenn, ha a másolók, illetve bitorlók ellen, továbbá a licenciaszerződés keretében biztosítva látják jogi pozíciójukat. A fenti megfontolások - amelyeket alátámaszt több ország modernizációs tapasztalata - indokolják egy, a nemzetközi standardoknak megfelelő szabadalmi rendszer működését. Az európai szabadalmi rendszerhez való csatlakozás hatékony, fejlett, jól működő, egyetemesebb jogi keretet nyújtó szabadalmi rendszerrel látja el a csatlakozó államot, amelyben az iparilag fejlett országok megbíznak, mint a külföldi beruházások és licenckapcsolatok bázisában. Csatlakozás esetén azzal kell számolni, hogy csaknem az összes, növekvő számú, külföldi eredetű és Magyarországra is kiterjedő hatályú bejelentést az európai szabadalmi rendszeren keresztül fogják megtenni, és ezért alapos szabadalmi kutatásnak és vizsgálatnak fogják alávetni azokat. A jogi hatás szempontjából a legnagyobb léptékű lépés az lesz, hogy a nemzetközi hatóság, az Európai Szabadalmi Hivatal döntése Magyarországon - a hazai szabadalmi jog, mint lex loci protectionis által meghatározott tartalmú - polgári jogot, szabadalmi oltalmat fog konstituálni. Az európai szabadalmak nemzeti szabadalomként való érvényesítése valószínűleg együtt kell hogy járjon a külföldi bejelentések magyar nyelvű fordításának elkészítésével, és a külföldi fejlett technikákra vonatkozó magyar nyelvű szabadalmi dokumentációs gyűjtemény folyamatos bővülésével. Annak ellenére, hogy a külföldi eredetű szabadalmi bejelentések többségét az Európai Szabadalmi Hivatal kezeli, a csatlakozás elő fogja mozdítani a magyar Országos Találmányi Hivatallal való fejlesztési együttműködést. A várhatóan megnövekvő számú külföldi eredetű európai bejelentések esetén a képviselők munkája a fordítások elkészítésére, az OTH munkája a klasszikus elbírálás helyett a fordítások ellenőrzésére, kinyomtatására, lajstromozására, az éves fenntartási illetékek nyilvántartására fog kiterjedni. Emellett az újdonságkutatók és az elbírálók, akik főként a nemzeti szabadalmi bejelentések kapcsán járnak el, 155
