Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja

(tehát ún. szériabejelentések esetén, amelyek révén ugyanazon találmányra több országban információs szempontból egy szabadalomcsaládot képező analóg szabadalmak jönnek létre). A Szerződés lehetővé teszi a nemzeti bejelentések hatását koncentráló, multi­nacionális joghatályú nemzetközi szabadalmi bejelentés tételét a bejelentő orszá­gának nemzeti találmányi hivatalánál. Az egy nyelven, egyféle formai előírások szerint tehető nemzetközi bejelen­tést nemzetközi szabadalmi kutatásnak, illetve vizsgálatnak vetik alá, amelyről a bejelentő a nemzetközi kutató, illetve vizsgáló hatóságtól jelentést kap, amely jogilag nem kötelező hatályú, tehát a Müncheni Egyezmény döntéskoncentráló szintjéig nem jut el. E jelentés ismeretében dönthet a bejelentő, hogy a nemzet­közi szakasz után belép-e a FCT nemzeti szakaszába, a bejelentésben megjelölt egyes országok nemzeti hivatalai előtt. A nemzeti szabadalmi eljárások megindítását nemzetközi kutatás esetén az elsőbbségi időponttól számított 20 hónapig, nemzetközi elővizsgálat esetén pe­dig 30 hónapig halasztja el („delaying effect"), amely időszak alatt a találmány értékesíthetőségével kapcsolatban szükséges piackutatást, illetve marketing­­munkát végezhet. A nemzetközi szabadalmi bejelentések kivonatai és adatai az elsőbbségi idő­ponttól számított 18 hónap elteltével - ideiglenes oltalom mellett - közzétételre kerülnek a WIPO „PCT Gazette" c. közlönyében. A PCT és az európai szabadalmi rendszer összekapcsolása következtében a nemzetközi kutató, illetve vizsgáló szervként eljáró nemzeti szabadalmi hivata­lok (USA, Japán, Szovjetunió, Svédország, Ausztria, Ausztrália hivatalai) mellett az Európai Szabadalmi Hivatal is eljár ilyen minőségben, illetve lehetőség van arra, hogy a bejelentő a nemzetközi szabadalmi bejelentésben az Európai Gaz­dasági Közösség országai vonatkozásában európai szabadalmat igényeljen (ún. „euro-PCT út"). A statisztikák szerint a PCT nemzetközi szabadalmi bejelenté­sek mintegy 90%-ában jelölik meg az Európai Szabadalmi Hivatalt. Az Európai Szabadalmi Hivatal a nemzetközi PCT-bejelentéseket átvevő hi­vatalként is eljárhat azon tagállamai vonatkozásában, amelyek a PCT-nek is tagjai. 6) Az Európai Szabadalmi Hivatal működése folytán a nemzeti szabadalmi hi­vatalok versenyhelyzetbe kerültek (létrejött egyfajta „forum shopping" lehető­sége), és ez 30-80%-os csökkenést idézett elő a nemzeti szabadalmi hivataloknál benyújtott külföldi szabadalmi bejelentések számában, mivel azokat inkább eu­rópai szabadalmi bejelentésként nyújtották be. A vizsgálati tevékenység csökke­nése következtében a nemzeti szabadalmi hivatalok tevékenységében előtérbe kerültek a szabadalmi információs szolgáltatások, a jogi-módszertani, nemzet­közi együttműködési munka.11 Az ügyforgalom változását szemlélteti az alábbi statisztika (I) 1977-ből (az európai szabadalmi rendszer előtti utolsó évből), és (II) 1988-ból, a Müncheni Egyezmény működésének időszakából. 150

Next

/
Thumbnails
Contents