Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja

nemzeti jogrendszer részévé váló lex fori, az Európai Szabadalmi Hivatal joga, míg a nemzeti szabadalommá konvertálódó európai szabadalom tekintetében a nemzeti jog, a lex loci protectionis az irányadó. 4) Az Egyezmény révén szerezhető egyedüli oltalmi forma az európai szabada­lom; pótszabadalmat vagy használati mintaoltalmat ezen az úton nem lehet igé­nyelni. A Müncheni Egyezmény egységesíti a szabadalmazhatósági feltételekre vonatkozó anyagi jogi előírásokat. Az európai szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal egyik hiva­talos nyelvén (angol, francia vagy német, amely végig az eljárás nyelve marad) lehet megtenni a müncheni vagy a hágai hivatalnál, és az európai szabadalmat a bejelentésben feltüntetett egy vagy több tagországra lehet igényelni. Az euró­pai szabadalmi bejelentésnek koncentrált, multinacionális jogi hatálya van, amennyiben a bejelentésben megjelölt államokban benyújtható nemzeti bejelen­tések együttes joghatályával bír. Olyan természetes vagy jogi személyek is tehetnek képviselő útján európai szabadalmi bejelentést, akik, illetve amelyek országa nem tagja az Egyezmény­nek, de tagja a Párizsi Uniós Egyezménynek, és ezért bejelentéseik élvezik az abból eredő egyenlő elbánást. A „national treatment" iparjogvédelmi elve tehát győzött a Római Szerződés „membership treatment" elve felett. Eképpen a ma­gyar feltalálók és gazdálkodó szervezetek számára is nyitva áll diszkrimináció nélkül a lehetőség az európai szabadalmi rendszer használatára, európai szaba­dalmi bejelentések megtételére és európai szabadalmak szerzésére, amely lehe­tőséggel - mint ismeretes - a magyar bejelentők már jelenleg is élnek. Az európai szabadalomengedélyezési eljárás a legkorszerűbb, kiegyensúlyo­zott szabadalmi eljárásszerkezetet valósítja meg. Az első szakaszban megy vég­be a koncentrált, multinacionális joghatályú európai szabadalmi bejelentés be­nyújtása, a formai és egységességi követelmények betartásának vizsgálata, az újdonságvizsgálati jelentés összeállítása, majd a bejelentés és a kutatási jelentés - tehát a köz számára egy „feldúsított" információ— közzététele (közrebocsátá­sa) az egyik hivatalos nyelven a bejelentés elsőbbségi napjától számított 18 hó­nap elteltével. A közzététel a bejelentő védelme érdekében egyes tagországok­ban meghatározott tartalmú ideiglenes oltalmat hoz létre, a bejelentéssel kapcsolatban harmadik személyek érdekeik megóvása, a döntés segítése céljából írásbeli észrevételeket tehetnek. A bejelentő meghatározott feltételek mellett kér­heti az európai szabadalmi bejelentés konverzióját nemzeti szabadalmi bejelen­téssé, valamely megjelölt ország vonatkozásában. A második szakaszban valósul meg az anyagi jogi szabadalmazhatósági fel­tételek érdemi vizsgálata, amelyet a kutatási jelentés közzétételétől számított hat hónapon belül benyújtandó kérelem alapján folytatnak le. A vizsgálat tehát el­különül a kutatástól (hasonlóan a nyomozás és a bírósági eljárás elkülönülésé­hez), és csak az érdekeltség jelzése esetén indul meg. Ez lehetőséget nyújt hat hónapig a „függő" szabadalmi bejelentések által nyújtott korlátozott és ideigle­nes oltalom hasznosítására a versenytársakkal szemben még olyan esetekben is, amikor a vizsgálatot nem fogják kérni. 148

Next

/
Thumbnails
Contents