Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
IV. fejezet. Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 5. §-a általános jelleggel mondja ki, hogy tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. A törvény lényegében a gyakorlatra bízza annak eseti meghatározását, hogy mi minősül az üzleti titok tisztességtelen megszerzésének. E rendelkezés módot ad arra, hogy az amerikai szabályozás mintájára kialakuljon az a gyakorlat, amely szerint az üzleti titokvédelem (know-how-oltalom) alapján nem lehet fellépni független fejlesztés, továbbá az információknak mérnöki visszafejtéssel, kiállításon vagy kiadványból való megszerzése esetén. Ez természetesen nem eredményezhet szolgai másolásnak minősülő terméket, amely már sérti a piaci moralitást. A szolgai másolás tilalma tekintetében az 1990. évi LXXXVI. tv. 7. §-a szerint tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját szokták felismerni. Ez a rendelkezés módot ad egy olyan „passing off elvű" gyakorlatra, hogy a szolgai másolás tilalma csak alaki értelemben, az áru külső megjelenése tekintetében érvényesíthető és nem ütközhet a mérnöki visszafejtés szabadságába. Korábban tévesen és veszélyesen ment el tartalmi irányba a Legfelsőbb Bíróság Gf. II. 30.915/1984.6/11. sz. ítéletében, amikor tisztességtelen versenycselekménynek minősítette egy gyártmánykatalógusban közzétett termék felépítésében, működésében való utánzását is.30 A magyar bírói gyakorlatnak is határozottan ki kellene mondania a nevesített iparjogvédelmi oltalommal nem védett termékek tartalmi utánzásának, a mérnöki visszafejtésnek a lehetőségét, amely a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának jogi oltalmáról szóló törvény alapján a magyar szellemi tulajdon körében meg fog jelenni. Ez az egyértelmű elv világos határvonalat húzna a jogosulatlan „koppintás" és a jogszerű, fontos, követő fejlesztési tartalékot képező mérnöki visszafejtés között, ösztönző hatású lenne a magyar műszaki fejlődésre, a nem szabadalmazott termékek mielőbbi közkinccsé, szabad forgalom tárgyává tételére. A külföldi cégek biztonságérzetének növelése érdekében az üzleti titokvédelem körében azt is ki kellene mondani, hogy a hatósági (például törzskönyvezési) eljárásokban bekért (üzleti titoknak minősülő) adatokat, információkat bizalmasan kell kezelni, azokat nem lehet a jogosult engedélye nélkül hasznosítani és harmadik személynek átadni. A bírói gyakorlattal és a nemzetközileg elfogadott elvekkel összhangban azt is egyértelműen szabályozni kell, hogy az üzleti titok átadása know-how licenciaszerződés tárgya lehet. 137
