Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
IV. fejezet. Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága
lyekkel megakadályozhatják a jogszerűen ellenőrzésük alatt tartott információ feltárását, hozzájárulásuk nélkül mások által való megszerzését vagy hasznosítását a tisztességes kereskedelmi gyakorlatba ütköző módon, amennyiben az ilyen információ: b) titkos abban az értelemben, hogy egészében vagy elemeinek pontos öszszerendezésében és válogatásában nem általánosan ismert, és nem könynyen hozzáférhető; b) titkossága következtében kereskedelmi értéke van, és d) az információt jogszerűen ellenőrzése alatt tartó személy ésszerű lépéseket tett a titok megőrzésére. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül a szerződésszegés, a bizalomszegés, az azokra való rábírás, és magában foglalja a bizalmas adatok megszerzését olyan harmadik személyek által, akik tudták vagy súlyos gondatlanság miatt nem tudták, hogy az információ megszerzése során az említett cselekményeket követték el. A szerződő államok a piaci forgalmazás feltételeként megkövetelt vizsgálati eredmények vagy más, jelentős erőfeszítéssel szerzett adatok bekérése kapcsán oltalmat kell nyújtaniuk ezen adatoknak a versenytársak vagy a kormány által történő tisztességtelen kereskedelmi hasznosítása ellen. Az oltalom megjelenhet megfelelő hasznosítási díj fizetésében vagy az adatoknak a versenytársak felé bizalmas kezelésében, és ésszerű ideig (legalább öt évig) kell tartania, amely arányos az adatok előállítása által megkívánt erőfeszítéssel, az adat természetével és a felmerült költségekkel. Az adatok csak közérdek védelme céljából tárhatók fel.25 A jogosulatlan utánzás tilalma kapcsán a GATT keretében csak a hamisított védjegyes áruk („counterfeit trademark goods") kapcsán készült egyezménytervezet annak érdekében, hogy a vámhatóságok az ilyen áruk kapcsán határintézkedéseket (pl. lefoglalás) tehessenek. 4-§ AZ ÜZLETI TITOKVÉDELEM (KN OW-HOW-OLTALOM) HELYZETE HAZÁNKBAN, ÉS A FEJLESZTÉS LEHETSÉGES ÚTJAI 16) A magyar iparjogvédelmi irodalomban az elmúlt 25 évben került előtérbe a know-how fogalma és oltalmának kérdésköre. A különböző definíciós kísérletek közül jogászi körökben Világhy Miklós, mérnöki körökben inkább Gazda István know-how meghatározása terjedt el. Világhy Miklós meghatározása szerint a know-how „...áruként szereplő műszaki-gazdasági ismeret, tekintet nélkül arra, hogy ezt az ismeretet védi-e, s 130
